Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnök kedden New Yorkban, az ENSZ székházában tart kétoldalú megbeszélést. A találkozó fókuszában egy esetleges orosz–ukrán „energiatűzszünet” áll majd, amellyel gátat szabnának az infrastrukturális célpontok elleni kölcsönös támadásoknak.
Kijevben egyre nagyobb az aggodalom, hogy Moszkva a közeledő tél folyamán ismét célkeresztbe veszi az ukrán fűtési és energiatermelő létesítményeket. A felek között az utóbbi időben drasztikusan fokozódtak a kölcsönös légicsapások: az akciók kikötőket, raktárakat, hajókat és energetikai hálózatokat egyaránt sújtottak, egyúttal szinte teljesen megbénítva a fekete-tengeri exportot.
Vasárnapi, Trumppal folytatott telefonbeszélgetése után Zelenszkij „diplomáciai lendületről” és a feszültség enyhítését célzó lépésekről beszélt. Hétfőn az X-en (korábban Twitter) a kijevi vezető úgy fogalmazott: ha Oroszország felhagy az ukrán energiaszektor, a kritikus infrastruktúra és az élelmiszerexport támadásával, az ukrán részről is hasonló deeszkalációt vonna maga után. Bár hozzátette, hogy szerinte „lehetségesek a megoldások”, a jelentős rakétafölényben lévő Moszkva egyelőre semmilyen jellel nem utalt arra, hogy szüneteltetné a légicsapásokat.
Trumpot az üzemanyagárak és a finomítók aggasztják
Az amerikai elnököt eközben komoly belpolitikai nyomás terheli. A novemberi félidős választásokhoz közeledve Trump népszerűsége rekordalacsony szintre esett, amiben jelentős szerepet játszanak a magas benzinárak. Éppen ezért a washingtoni adminisztrációt különösen aggasztják azok a súlyos károk, amelyeket az ukrán drónok okoznak a kulcsfontosságú orosz olajfinomítókban.
Trump hétfőn a Truth Social platformon azt írta: Oroszország a háború miatt „sajnos elvesztette az irányítást a dízelipara felett”, aminek a levét „az egész világ issza”. A bejegyzésben leszögezte, hogy a „nevetséges és soha véget nem érő ukrajnai háborút le kell zárni”. Információk szerint az elnök a deeszkalációs erőfeszítések részeként arra kérte Zelenszkijt, hogy az ukrán erők állítsák le az orosz olajipar elleni csapásokat.
Kijev azonban vonakodik egyoldalú engedményeket tenni. Az ukrán vezetés úgy látja, hogy a létfontosságú orosz olajipar módszeres pusztítása az egyik leghatékonyabb eszközük, amivel tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik Moszkvát. Csak vasárnap egy ukrán dróntámadás eltalált egy moszkvai finomítót – az akció három halálos áldozatot követelt –, mindezt az oroszországi választások idején, amely tovább betonozta a kormányzó Egységes Oroszország párt hatalmát. A Kreml várhatóan éppen a szavazás eredményét fogja felhasználni annak bizonyítására, hogy az orosz társadalom kiáll Vlagyimir Putyin és a háború mellett.
Illúziók és szkepticizmus
Bár Trump a múlt héten még arról számolt be, hogy a felek megegyeztek az energetikai célpontok kímélésében, a fegyverszünet illúziója már másnap szertefoszlott: Oroszország kijevi benzinkutakra mért csapást, Ukrajna pedig ismét egy orosz olajfinomítót bombázott.
Egyes amerikai kritikusok szerint Trump túlzott ukrajnai fókusza valójában csupán figyelemelterelés az Iránnal szemben vívott konfliktusáról, amely globális szinten drasztikus energiaár-emelkedéshez vezetett. Az ENSZ-közgyűlés margóján mindenesetre nem csak ők egyeztetnek: a tervek szerint szerdán Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is találkozik New Yorkban.
Az ukrán főváros utcáin eközben rendkívül szkeptikusan tekintenek a keddi csúcsra. „Vajon Putyin beleegyezik abba, hogy abbahagyja a lakóövezetek támadását és a civilek megölését? Nem fog. Akkor miért kellene nekünk bármibe is beleegyeznünk?” – tette fel a kérdést egy 57 éves kijevi vállalkozó, Mikola Szidorenko. Hozzátette: szerinte az égő orosz finomítók egyáltalán nincsenek hatással az amerikai üzemanyagárakra.
Kiszámíthatatlan diplomácia
Zelenszkij és Trump találkozója azért is nehezen jósolható, mert a két vezető viszonya meglehetősen puskaporos azóta, hogy az amerikai elnök tavalyi hivatalba lépésekor azonnal leállította az elődje által folyósított masszív katonai segélyeket. 2025 februárjában az Ovális Irodában tartott megbeszélésük egy ponton kiabálásba torkollott, miközben a tavalyi ENSZ-csúcson Trump retorikája hirtelen 180 fokos fordulatot vett, és arról beszélt, hogy Ukrajna akár teljesen ki is szoríthatja az oroszokat a területéről.
Egy nevét elhallgató forrás szerint Zelenszkij a mostani egyeztetésen azt a kritikus kérdést is felveti, hogyan juthatna Kijev amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétákhoz a téli időszakra abban az esetben, ha Moszkva továbbra sem hajlandó a deeszkalációra. A helyzet egyre sürgetőbb: Oroszország az elmúlt hónapokban drasztikusan növelte a sugárhajtású drónok bevetését, júliusban pedig a háború kitörése óta a legtöbb ballisztikus rakétát indította Ukrajna ellen. Ezeknek az eszközöknek az elfogására kizárólag a súlyos hiánycikknek számító Patriot rendszerek képesek – írta a Reuters.
