Kína ratifikálta a Magyarországgal tavaly megkötött kiadatási szerződést. A döntést augusztus 28-án, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának pekingi ülésén hozták meg, ezzel kínai részről is lezárult az egyezmény parlamenti jóváhagyása.
A megállapodás előkészítése 2025 nyarán gyorsult fel. A két ország delegációja július 14. és 16. között Budapesten tárgyalt, ahol a felek valamennyi részletkérdésben megállapodtak és parafálták a szöveget. A kínai küldöttségben a külügyminisztérium mellett a legfelsőbb bíróság, az ügyészség, a közbiztonsági és az igazságügyi tárca képviselői is részt vettek.
A szerződést végül szeptember 30-án írta alá Budapesten Kung Tao kínai nagykövet és Tuzson Bence igazságügyi miniszter, az Országgyűlés pedig december 10-én fogadta el a megállapodást kihirdető törvényt. Az indokolás szerint korábban nem létezett a bűncselekmények általános körére kiterjedő kiadatási vagy más bűnügyi jogsegélyegyezmény a két ország között.
Az egyezmény kölcsönös, tehát mindkét ország vállalta, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén átadja a területén tartózkodó, a másik államban büntetőeljárás vagy jogerős szabadságvesztés végrehajtása miatt körözött személyeket. Fő szabály szerint csak olyan cselekmény miatt kerülhet sor kiadatásra, amely mindkét országban bűncselekmény, és legalább egyéves szabadságvesztéssel büntethető. Már kiszabott büntetés esetén legalább hat hónapnak még hátra kell lennie a szankció időtartamából.
A pekingi döntés egyébként nem jelenti azt, hogy az egyezmény azonnal hatályba is lépett. A két félnek diplomáciai jegyzékben kell értesítenie egymást belső eljárásainak lezárásáról, a szerződés pedig az értesítés kézhezvételét követő harmincadik napon válik hatályossá.
Peking az elmúlt években számos országgal kötött kiadatási egyezményt, így mára legalább hatvan országgal van aláírt megállapodása.
