Van olyan pillanat, amikor indokolt, hogy szinte a csapból is ugyanaz a hír folyjon. Ha Magyarország legfontosabb erőműve 44 éves történetében először kerül a teljes leállás közvetlen közelébe, akkor a közvéleménynek joga van tudni, mi történik a turbinákkal, a Duna vízszintjével és az ország áramellátásával. A kérdés nem az, kellett-e kommunikálni Paksról, hanem az, hol ér véget a válságtájékoztatás és hol kezdődik a politikai győzelmi közvetítés.
A helyzet súlyosságát nem kellett eltúlozni. Augusztus 2-án a nyolc paksi turbinából már csak egy működött, az erőmű mintegy 1750 megawattnyi termelési kapacitása kiesett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összefoglalója (A BME műszaki összefoglalója) szerint egy további vízszintcsökkenés az utolsó turbina leállítását is kikényszeríthette volna. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy az erőmű biztonsági hűtés nélkül marad: a reaktorok és a pihentetőmedencék hűtéséről külön rendszerek gondoskodnak.
Ez fontos különbség. Magyarország nem nukleáris baleset előtt állt, hanem energiatermelési és ellátásbiztonsági válság küszöbén. Az egyik sem jelentéktelen, de nem ugyanaz.
Valódi eredmény, természetes segítséggel
A kormány gyors beavatkozása indokolható és eredményes döntésnek látszik. A Paks és Dunaszentbenedek között épülő fenékküszöb lassítja a folyó vizét és megemeli a vízszintet az erőmű hűtővíz-kivételi műve előtt. A munkálatokban a vízügyi szakemberek és az erőmű dolgozói mellett a Magyar Honvédség is részt vesz, magyar vállalkozások pedig jelentős segítséget ajánlottak fel.
Augusztus 22-ig a küszöb 231 méteres szakasza készült el, mintegy 6200 tonna kő felhasználásával, és a kormányzati tájékoztatás (A kormány tájékoztatása a beavatkozásról)szerint a beavatkozás addigra nagyjából húsz centiméterrel emelte meg a szükséges vízszintet. A munkát napi huszonnégy órában folytatták.
Az eredmény kézzelfogható. Az Országos Atomenergia Hivatal közlése szerint a 3. blokk augusztus 24-én reggel hét órától ismét névleges teljesítményen működik. A kormányfő hétfői tájékoztatása alapján a négyből már három blokk teljes kapacitással termel, az utolsó visszakapcsolása is folyamatban van. Az OAH hivatalos közleménye
A siker azonban nem kizárólag a fenékküszöb műve. Az OAH következetesen két tényezőt nevez meg. Az egyik a Duna természetes vízszintemelkedését és az építkezés hatását. A pontos hozzájárulásukat csak hosszabb mérési adatsor alapján lehet majd szétválasztani.
A „legyőztük az elemeket” mondat ezért politikai szlogen lehet, műszaki értékelés még nem. A természet egy időre segített, a magyar állam pedig jól használta fel ezt az időt. Ez önmagában is elég komoly teljesítmény, nem szükséges mitológiai méretűre növelni.
Miért lett Paks világhír?
A nemzetközi érdeklődés valóban rendkívüli. A Reuters több fordulóban követte a termelés visszafogását, a teljes leállás elkerülését és a blokkok újraindítását. Az Associated Press részletesen bemutatta a fenékküszöböt és a két, szükség esetén elsüllyeszthető bárka tervét. A Bloomberg már augusztus elején történelmi eseményként írt arról, hogy Magyarország először kényszerülhet teljesen leállítani egyetlen atomerőművét. A Deutsche Welle az AFP (a Deutsche Welle regionális összevetése), a Reuters és a dpa tudósításaira támaszkodva a magyar beavatkozást a romániai Cernavodă teljes leállításával állította párhuzamba.
A külföldi sajtó figyelme tehát valós, de nem egyszerűen a magyar kormány nemzetközi elismerése. Paks egyszerre négy nagy történet találkozási pontja: klímaváltozás, atomenergia, európai energiabiztonság és rendkívüli mérnöki beavatkozás. Ehhez társul a román ellenpélda: miközben Cernavodă két reaktora leállt, Magyarország elkerülte a teljes lekapcsolást.
A magyar történet ráadásul vizuálisan is erős. Katonák dolgoznak a kiszáradó Dunában, kővel megrakott járművek építenek küszöböt, bárkák várják, hogy szükség esetén elsüllyesszék őket, miközben az ország áramellátásának közel fele forog kockán. Ezt egy nemzetközi szerkesztőségnek nem kell különösen sokáig magyarázni.
A gyakori paksi bejelentkezések ezért részben a nemzetközi érdeklődést is kiszolgálták. A kormány folyamatosan friss képet, idézhető mondatot és cselekvő politikai főszereplőt kínált a hírügynökségeknek. Ugyanakkor a nemzetközi jelenlét önmagában nem indokol minden egyes hazai helyszíni közvetítést. A külföldi hírügynökségek új fejleményeket közölnek; a belföldi közönség egy idő után joggal kérdezi meg, valóban történt-e valami új, vagy csak új kameraállásból látja ugyanazt.
Válságkezelésből politikai főműsor
Magyar Péter felismerte, hogy Paks első nagy, klasszikus kormányfői válsághelyzete. A probléma nem az előző kormány hibáira, nem Brüsszelre, nem Moszkvára és nem valamelyik ellenzéki szereplőre volt áthárítható. Dönteni, szervezni, költeni és tájékoztatni kellett.
A miniszterelnök pedig politikailag birtokba vette az eseményt. A helyszíni bejelentkezések azt üzenték, hogy a kormány jelen van, a szakemberek dolgoznak, a honvédség segít, az ország nem marad áram nélkül. Egy bizonytalan energiaválságban ez legitim és szükséges kommunikáció.
A túl sok közvetítés azonban elmoshatja a szerepeket. A turbinákat nem a miniszterelnök indítja újra, hanem az erőmű szakemberei. A nukleáris biztonságot nem politikai élő videó, hanem az OAH ellenőrzése szavatolja. A Duna pedig nem ismeri a közvélemény-kutatásokat.
A kormány akkor kommunikál igazán hitelesen, ha a sikerből sem szorítja ki a mérnököt, a vízügyi szakembert, az erőművi dolgozót és a független hatóságot.
Meghívás az ajtóig
Ehhez képest különösen rossz üzenet, ami a Magyar Hírlappal történt. A szerkesztőség beszámolója szerint a lap is meghívást kapott a paksi sajtótájékoztatóra, később azonban helyhiányra hivatkozva megtagadták munkatársunk belépését. Egy alkalommal kollégánk személyesen is elutazott Paksra, ahol közölték vele, hogy nem mehet be és egy hajnali öt órakor elküldött elektronikus levélre hivatkoztak.
Atomerőműről van szó, tehát a biztonsági, akkreditációs és befogadóképességi korlátokat komolyan kell venni. Ha azonban kevés a hely, előre közölt, átlátható szabályok alapján kell kijelölni a résztvevőket. Lehet sajtópoolt szervezni, forgó belépést biztosítani, távoli kérdezési lehetőséget teremteni vagy a kizárt szerkesztőségek kérdéseit külön megválaszolni.
Ami nem működik, az a meghívás, majd a hajnali visszavonás, végül a sajtó nyilvános számonkérése, amiért nem jelent meg elegendő újságíró.
Magyar Péter a tájékoztatón kritikusan beszélt a sajtó távol maradó részéről. Csakhogy a sajtó nem tud egyszerre távol maradni és az ajtó túloldalán állni. Ha egy szerkesztőség nem kedvence a miniszterelnöknek, attól még ugyanúgy kérdezhet. Sőt, a kormány erejét éppen az mutatja meg, miként bánik azokkal, akik várhatóan nem tapsolni érkeznek.
Paks ügyében a kormány fontos és eredményes döntést hozott. A nemzetközi sajtó figyelme is bizonyítja, hogy a történet túlmutat Magyarországon. De a jó válságkezelésből nem következik, hogy minden közvetítés jó kommunikáció, és még kevésbé, hogy a kritikus sajtót el lehet választani az eseménytől.
A fenékküszöb megemelheti a Duna vizét. A kormányzati nyilvánosság küszöbét viszont nem volna szerencsés olyan magasra építeni, hogy egyes szerkesztőségek már ne tudjanak átlépni rajta.
