Izraelben a magyar hazafiság újraértelmezéseként, a politika mögötti civil társadalom megjelenéseként méltatták Polgár Judit köztársasági elnökké jelölését, amelyről politikai és vallási irányultságtól függetlenül részletesen beszámolt minden médium.
A vallásos-konzervatív Makor Rison (Első kézből) szerint Magyar Péter választása Magyarország új irányát jelzi, és „az európai polarizáció korában szimbolikus lépés, amely a magyar hazafiság kiválóságon keresztüli újraértelmezését célozza”.
Az írást jegyző Saron Pardo szerint Magyar új fejezetet nyitott az ország történetében, és már Polgár Judit jelölése is „sokkal többről szól, mint a következő köztársasági elnök személye”.
„Nehéz ennél egyértelműbb üzenetet elképzelni. Abban a korban, amikor Európa politikáját identitásharcok és egyre mélyülő megosztottság uralják, Magyar egy olyan személyiséget állít a középpontba, akit nem egy párttal, hanem a teljesítményével azonosítanak. Ez kísérlet a magyar hazafiság újraértelmezésére: kevesebb hűség egy politikai táborhoz, több megbecsülés a kiválóság, a tudás és a nemzetközi siker iránt” – írja a szerző, aki szerint Polgár Judit nem csupán minden idők legjobb női sakkozója, hanem megváltoztatta a játékszabályokat is.
„Az elmúlt években Jeruzsálem és Budapest kapcsolatait szinte kizárólag Benjámin Netanjahu és Orbán Viktor személyes viszonyának prizmáján keresztül szemlélték. Magyarország azonban nagyobb bármelyik kormánynál. Polgár jelöltsége emlékeztet arra, hogy a politika mögött ott van a civil társadalom, a kultúra, a tudomány és a sport is” – írja Pardo, aki szerint Polgár személye újfajta párbeszéd előtt nyithat utat a két ország között.
A baloldali Haarec több cikkben is méltatta a világhírű sakkozót, és kiemelte, hogy a Tisza párt parlamenti frakciója egyhangúlag támogatta jelölését. Egy másik írásában a lap hangsúlyozta, hogy Polgár a felkérés visszautasítása után kijelentette:„egy új, független és elismert köztársasági elnököt minden tőlem telhető módon támogatok majd e célok elérésében.
Az Iszrael Hajom (Izrael Ma) meglepő lépésnek nevezte, hogy a sakklegendát hivatalosan felkérték a köztársasági elnöki tisztségre. A lap kiemelte, hogy a Polgár család életében mindig fontos szerepet játszott a zsidó identitás: Polgár László édesapja Gyöngyös rabbija volt, nagymamája túlélte az auschwitzi haláltábort, a család számos tagját pedig meggyilkolták a holokauszt során.
A legolvasottabb izraeli napilap, a Jediót Ahronót hírportálja, a Ynet szintén két cikket szentelt a témának: az egyiket a jelölés bejelentése, a másikat Polgár visszautasítása után.
A cikkek szerzője, Itamar Eichner szerint az új köztársasági elnök kiválasztása része annak a Magyar Péter vezette politikai és társadalmi forradalomnak, amelynek célja a demokratikus intézmények megerősítése, amelyeket szerinte Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt fokozatosan leépítettek.
A lap szerint, ha megválasztották volna a posztra, Polgár lett volna a magyar történelem első olyan női elnöke, aki a sport és a sakk világából érkezik, és az egyik legkiemelkedőbb zsidó személyiség, aki valaha államfőként szolgált.
”Elképesztő számomra, hogy milyen nehéz napokat élnek át az izraeliek, és mégis képesek mosolyogni és élni a mindennapjaikat. Remélem, mindannyiunkban van elég erő ahhoz, hogy mosolyogjunk„ – idézte a lap Polgár egyik, februárban neki adott interjúját.
A Kikar című vallásos hírportál Polgár Judit visszautasításának okait ismertetve, a sakkozó szavait idézve – miszerint nem érzi magában az erőt ahhoz, hogy magára vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének feladatát – a médiumok közt egyedül megemlítette azt is, hogy döntésében szerepet játszhattak a közösségi médiában kapott sértések és durva reakciók, amelyek közül több antiszemita hangvételű volt. A lap ugyanakkor felidézte azt is, hogy felkérésekor olyan személyiségként méltatták, ”akire az egész magyar nép büszke lehet„.
Polgár jelölése nyomán az izraeli sajtó ismét részletesen foglalkozott a magyarországi politikai átalakulással. A lapok felidézték Sulyok Tamás leváltását, annak okait és jogi hátterét, valamint az Orbán-korszak intézményrendszerének lebontását célzó kormányzati és személyi intézkedéseket.
