Jön a vagyonvisszaszerzési hivatal

A miniszterelnök szerint a Fidesz és a KDNP az országgyűlés bojkottjával megalázták a választóikat, majd azt mondta: ők ezzel szemben nem fogják magukra hagyni az embereket, és minden magyart képviselni fognak.

– Lesznek vitáink, lesznek döntéseink, amelyek miatt keményen bírálják majd a kormányt, ami miatt tüntetni fognak ellenünk, de mi ezt a jogukat is meg fogjuk védeni – fogalmazott, majd azt hangoztatta: a Tisza-kormány nem lojalitási alapon fog dönteni a fejlesztési pénzekről vagy a beruházásról.

Beszélt arról is, hogy szerinte az ország nem osztható fel nemzeti oldalra és nem nemzetiekre.

Magyar Péter kiemelte: ez azonban nem teszi zárójelbe a felelősségre vonást. – Csakhogy ezeket a bűnöket nem a fideszes szavazók követték el, ezeket a pénzeket tőlük is ellopták – tette hozzá a korrupcióra utalva.

Toroczkai László (Mi Hazánk) válaszában felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy véget ért a kampány, ezért szerinte a miniszterelnöknek nem a Fidesszel és a KDNP-vel kellene foglalkoznia, hanem például a vagyonvisszaszerzési hivatallal, ami a keddi ülés napirendjén szerepel.

A frakcióvezető hangsúlyozta: mindenkinek elege van az országban a korrupcióval, a „luxizással”, és az uram-bátyám rendszerrel. Hozzátette: az embereket nagyon zavarta, hogy az Orbán-kormányon eluralkodott a gőg, de szerinte a Tisza-párt e tekintetben nem hozott visszafogottságot, sőt, még rá is tett egy lapáttal.

Rétvári Bence (KDNP) szerint is úgy viselkedik a Tisza-párt, mintha nem kormányon lenne, az ellenzék ellenzékének pozíciójában vannak. Az alaptörvény módosítása kapcsán rámutatott: azért vonultak ki, mert Magyar Péter nem tartja magát Antall József örökségéhez, azaz nem érvel és vitázik, hanem minden felszólalásában mások megalázásra törekszik.

Szerinte ez igaz a köztársasági elnök leváltására is. Rétvári Bence értelmezésében ugyanis Sulyok Tamást azért akarja a Tisza-kormány eltávolítani, mert ellensúlyt képezhetne.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint Magyar Péternek nem az ellenzéket kellene kioktatnia, hanem kormányoznia kéne, mert lényegében semmit nem teljesített a kampányban vállalt azonnali ígéretei közül. Külön kiemelte, hogy a Tisza az alaptörvény módosításával korlátozta a képviselői mandátumok hosszát, ezzel az ellenzék jelentős részét lényegében eltiltotta a képviselőségtől. Ami a köztársasági elnök leváltását illeti, a frakcióvezető amellett érvelt, hogy ezek után a mindenkori államfőnek úgy kell betöltenie a hivatalát, hogy ez vele is megtörténhet, ha valamiben nem ért egyet a kormánnyal.

Végezetül hangsúlyozta: az alaptörvény 17. módosítása sem nem demokratikus, sem nem jogállami, ezért nem vettek részt a szavazáson.

Schummer Orsolya (Tisza) elismerte, hogy példátlan Európában az államfő elmozdítása, de az intézkedést azzal vette védelmébe, hogy szerinte az a helyzet is példátlan, amelyben Magyarország van. Ezek után azzal foglalkozott, hogy a Fidesz választási veresége után nem a pártlista élén álló politikusok ültek be az országgyűlésbe.

Magyar Péter viszontválaszában bocsánatkérésre szólította fel a Fidesz és a KDNP képviselőit azért, mert egy publicista kigúnyolta Kátai-Németh Vilmost, akinek aztán felolvasta az életrajzát. Aztán Rétvári Bencéhez fordult, és közölte: senki sem sajátíthatja ki a nemzethez tartozást. Majd visszatért arra, hogy Orbán Viktor az Egyesült Államokban utazott a világbajnokságra, miközben a pártja képviselői arról beszéltek, hogy „veszélyben a haza”.

Azzal folytatta, hogy szerinte a magyar nemzet elárulása lenne, hanem nyúlnának az Alaptörvényhez. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP fülkeforradalomról és egy új rendszer felépítéséről beszélt, 2016-ban a Tisza pedig ennek a rendszernek a lebontására kapott felhatalmazást. Ezek után megismételte a hétfői napirend előtti felszólalásának főbb pontjait.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-KDNP 2011-ben fogadta el az alaptörvényt, és Magyar Péter ezek után még 13 évig a NER része volt. Majd szóba hozta, hogy a nemzeti rendezvényszervező az egyik első szerződését egy tiszás aktivista cégével kezdte, amivel szerinte a kormánypárt elárulta a választóit. Külön kitért az uniós Chat Control rendeletre, amely lehetőséget teremt az emberek magánüzeneteinek megfigyelésére, amit a Fidesz és a Tisza képviselői az EP-ben megszavaztak.

Magyar Péter válaszában ez utóbbit konteónak nevezte. Aztán hangsúlyozta: nem az a céljuk, hogy a saját embereikkel töltsék fel a különböző pozíciókat. A Toroczkai által említett szerződésről megjegyezte, hogy a szóban forgó cég több ezer szendvicset készített 700 ezer forintból. Majd ismét leszögezte: azon dolgoznak, hogy soha többé ne alakulhasson ki egy olyan rendszer, mint a NER.

Máthé Zsuzsa (KDNP) szerint tegnap világossá vált, hogy a Tisza Párt tévútra lépett, egy olyan útra, ami nem a nemzet egységét, hanem a végletes megosztottságot szolgálja. Mint mondta, úgy látja, hogy Magyar Péter személyes bosszúhadjáratot folytat az egykori politikai közössége ellen, és így nem lehet közösen egy jobb országot építeni.

Magyar Péter erre az ellenzék szemére vetette, hogy nem szavazták meg az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabálycsomagot, sem az alaptörvény módosítását. Majd arról beszélt, hogy a Mercedes-gyár nem Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter munkája miatt, hanem annak ellenére jött Magyarországra.

Bóka János (Fidesz) napirend előtti felszólalásában kikérte magának, hogy Magyar Péter bárkit erkölcsökről, emberi méltóságról kioktasson, és felidézte Magyar Péter személyes kirohanásait. Aztán emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter nem engedte meg Kecskemét polgármesterének, hogy részt vegyen a gyáravatón, és szembesítette a miniszterelnököt több, korábban azonalliként beharangozott ígéretével, amit nem teljesített. Külön kitért arra, hogy azt ígérték, nem támogatják Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, ehhez képest már a második csatlakozási klasztert nyitják meg egy hónapon belül. Az uniós források kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egy jelentős részüket olyan beruházásokra fizetik ki, amelyek az előző kormányok alapján valósultak meg.

Magyar Péter válaszában elismerte, hogy ő huzatta le a kecskeméti polgármestert a meghívandók listájáról, mert szerinte a városvezető korrupt. Majd azt hangoztatta, hogy ha az Orbán-kormányon múlik, egy cent sem jött volna Brüsszelből a rendszerszintű korrupció miatt. Aztán leszögezte, hogy a Bizottság csak korrupcióellenes intézkedéseket várt el.

Bódis Kriszta (Tisza) szerint a NER egy infromációs önkényuralmi rendszer volt, és 16 éven keresztül meghamisították a statisztikákat. Erre példaként a szegénységi mutatókkal foglalkozott, és arra hivatkozott, hogy Németországban négyszer magasabb a mediánbér. Szerinte a magyarok harmada a megélhetési küszöb környékén él, nem tud megtakarítani.

Magyar Péter erre arról beszélt, hogy rendkívül hálás, amiért Bódis Kriszta az elsők között állt a Tisza Párt mellé.

Németh Balázs személyes megtámadtatás miatt kért szót, és leszögezte sem ő, sem más a Fidesz-frakcióból nem tett sértő megjegyzést senkire a testi vagy szellemi fogyatékossága miatt, majd felszólította Magyar Pétert, hogy a saját képviselőcsoportjában tartson rendet. Hegedűs Barba ugyancsak szót kért, mert szerinte Magyar Péter bohócnak nevezte a Sándor Palota előtt tüntető embereket. Szalai Piroska pedig Bódis Krisztinát helyesbítette, és módszertani kérdésekről beszélt.

Ezek után Magyar Péter is felszólat, és azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők szerinte visszaélnek a házszabállyal, és felszólította a házbizottságot, hogy szabjon ki milliós bírságokat. Ehhez csatlakozott Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője is. Mivel az üléseken készült videók is szóba kerültek, Apáti István (Mi Hazánk) erre felhívta a figyelmet, hogy a kettősmérce elkerülése érdekében a Tisza fotósainak is meg kellene tiltani fényképezést. Végül elrendelték a házbizottság azonnali ülését.

Másfél óra múlva kezdődött el a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslat vitája. A kormány indoklása szerint ez egy független hatóság lesz, amelynek felállítására a közvagyon védelme érdekében van szükség. A közvagyonvédelmi eljárásban nem állapítanak meg szankciót, ez egy elemző, előkészítő eszköz, az eredménye viszont más hatósági eljárásban felhasználható. A hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet rendelhet el olyan esetben, amikor felmerül a bűncselekmény gyanúja, de az még nem megalapozott, ezért további vizsgálat szükséges. A hivatal jogosult lesz nyomozati cselekmények lefolytatására, vádemelésre és vádképviseletre is.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka szerint az elmúlt 16 év fő jellemzője a korrupció volt. – A Fidesz nem harcolt a hidrával, hanem etette azt – fogalmazott, majd azt mondta, legalább 30 ezer milliárd forint tűnt el. Kitért arra is, hogy szerinte a hivatal függetlensége és pártatlansága garantált, hiszen a vezetőit az országgyűlés és nem a kormány nevezi ki.

Tuzson Bence a Fidesz részéről azt állította, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter kormánya el akarja fedni a valóságot. Szerinte a vagyonvisszaszerzési hivatal egyetlen történelmi párhuzama az ÁVH, a szervezet lényegében egy pártügyészség lesz. Ezután hosszasan érvelt amellett, miért példátlan, hogy egyetlen szervezetbe sűrítik a nyomozóhatósági, a törvényességi felügyeleti és a vádképviseleti feladatokat. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal önkényesen magához vonhat bármilyen közpénzekkel kapcsolatos ügyet a rendőrségtől vagy az ügyészségtől. Emellett – tette hozzá – olyan széles körben bírságolhatja a gazdasági társaságokat, amivel gyakorlatilag bárkit tönkre tehet.

Rétvári Bence (KDNP) a korrupció ellenes küzdelmet fontosnak nevezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a kormány dönthetett volna a rendőrség, az ügyészség, a NAV, a bíróságok megerősítése mellett, de ehelyett inkább létrehoz egy szuperhatóságot. Hangsúlyozta: a hivatal akár hosszú hónapokra átveheti egy cég irányítását. Ennek kapcsán pedig felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy hátrányba kerülhetnek a magyar vállalatok a multikkal szemben. Külön kiemelte, hogy a karitatív szervezetek, közfeladatot ellátó egyesületek, alapítványok is célponttá válhatnak, méghozzá úgy, hogy a törvény szellemében eredendően gyanúsnak kell tekinteni mindenkit, aki állami támogatást kapott.

Apáti István (Mi Hazánk) szerint a rendszerváltás utáni korszakot végig kísérte a korrupció, aminek a visszaszorításához legelső lépésként a közbeszerzési törvényt kellene szigorítani. Hangsúlyozta: ha ellehetetlenítenék a túlárazott szerződések megkötését, akkor egy ilyen hivatalra nem is lenne szükség. Az új hatóságról szólva azt mondta: az rendkívül drága lesz, ráadásul az új rendszerben sok a párhuzamosság, ami miatt kétséges, hogy hatékonyan tud-e majd működni.