Rétvári Bence (KDNP) napirend előtti felszólalásában az alaptörvény módosításáról beszélt, és kijelentette, hogy az elmúlt két hónap eseményeivel együtt vizsgálva szerinte „kirajzolódik belőle egyfajta önkény”. Bírálta a Tisza Pártot, mert a kampányban azt hangoztatta, hogy közelíteni fogja Magyarországot Nyugat-Európához, ehhez képest az előterjesztésük „még a balkáni szintet sem éri el”. Szóba hozta a kirúgásokat, amelyeknek szerinte az egyetlen indoka a politikai bosszú volt, és kritizálta, hogy a köztársasági elnököt egy egysoros alaptörvény-módosítással akarják elmozdítani, ami „példa nélküli”.
A kormány részéről Velkey György válaszolt, szerinte a Fidesz-KDNP önkényeskedett 16 éven át. Azt mondta, hogy az Orbán-kormányok visszaéltek a kétharmados többségükkel, megpróbálták bebetonozni „az embereiket”, és közben kifosztották az országot. Majd azt állította, hogy április 12-én a magyar emberek a rendszerváltásra szavaztak, és a Tisza-kormány végig is fogja vinni a rendszerváltást. Hozzátette: ők nem önkénnyel, hanem munkával és alázattal kormányoznak. Szerinte az alaptörvény-módosítása nem túlhatalmat ad a kormánynak, hanem visszaállítja a demokratikus rendet.
Gulyás Gergely (Fidesz) ugyancsak az alaptörvény módosítását kritizálta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök elmozdítása aláássa a hivatal tekintélyét. Szóba hozta Magyar Péter Áder Jánossal szemben felhozott vádjait is, és rámutatott arra, hogy Göncz Árpádot, Mádl Ferencet vagy Sólyom Lászlót senki nem támadta a juttatásai miatt.
A kormány nevében Csontos Bence arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP rosszul kormányzott és hazudott az embereknek. Szerinte a NER 16 évének az egyetlen célja az volt, hogy egy szűk elit meggazdagodhasson, és ennek érdekében lebontották a jogállamot. Azt is mondta, hogy Sulyok Tamás a Tisza-kormány meggyőződése szerint nem tett eleget az alkotmányos kötelezettségeinek.
Toroczkai László (Mi Hazánk) felszólalásában arról beszélt, hogy a dolgozó magyarok nem fognak örülni annak, ha a kormány megszabja nekik, mikor főzzenek, mossanak. Ezzel Kapitány István kérésére utalt, amit a hőhullám idején fogalmazott meg. Mint mondta, az sem világos, miért szorgalmazza a kormány az okos mérőórák felszerelésétét, és rámutatott: ezek a nyilatkozatok sok találgatást indítottak el. Ezért arra kérte a minisztert, hogy tegye világossá a Tisza-kormány álláspontját az energetikai kérdésekről.
Kapitány István erre elmondta: a kormány számára nagyon fontos az energiainfrastruktúra fejlesztése, az ugyanis az elmúlt években el lett hanyagolva. Közölte, hogy csúcsidőben nagyon megnő a fogyasztás, de ez túlterhelheti a hálózatot, ezért kértek visszafogottságot az emberektől. Kitért a paksi atomerőműre, amit fontosnak tart, és a kormány szeretné elérni az üzemideje meghosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia az alap, ezt egészíti ki a napenergia, aminek tekintetében jól áll Magyarország, és az uniós forrásokból emellé akarják felfejleszteni a szélenergia-termelést. Az okosórákat pedig egy lehetőségnek nevezte.
Kovács Gyula (Tisza) Magyarország „drasztikus kiszáradásáról” beszélt. Azt mondta, az elmúlt öt év halmozott csapadékhiánya válsághelyzetet okozott. Rámutatott arra, hogy a vízvisszatartás elégtelensége miatt még az ellátás is veszélybe kerülhet. Ezek után felsorolta, hogy szerinte milyen intézkedésekre lenne szükség.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter válaszában leszögezte: a kormány igyekszik mindent megtenni a probléma kezelése érdekében. Felhívta a figyelmet, hogy évről évre kevesebb a csapadék, majd jelezte, hogy a kormány prioritásként kezeli a vízügyi kérdéseket. Felállt egy koordinációs központ is, de önmérsékletre is szükség van.
A döntéshozatal után megkezdődött az alaptörvény-módosítás vitája. Görög Márta igazságügyi miniszter a módosítás szükségességét a választói akarattal indokolta. Szerinte a demokratikus jogrend az elmúlt 16 évben formálisan ugyan fennmaradt, de kiüresedett; a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyok meggyengültek. Kitért arra is, hogy a közjogi tisztségek vezetőit szerinte nem az alkalmasság, hanem a lojalitás alapján nevezték ki. Lényegében amellett érvelt, hogy az elmúlt 16 évben egyfajta pártállami működés honosodott meg, és a Tisza-kormány ezt akarja felszámolni. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak meg kell felelnie bizonyos nemzetközi követelményeknek, és cél az is, hogy az ország ne legyen folyamatosan az uniós jogállamisági viták központjában.
A változások közül kiemelte, hogy a jövőben a bírók maguk választhatnák az OBH és a Kúria elnökét, ami szerinte megerősíti az ítélkezés függetlenségét. Az alkotmánybíróság jogköreinek bővítését összekötötte a testület összetételének megváltoztatásával: úgy fogalmazott, kiegyensúlyozottabbá teszik, hogy az emberek jobban megbízzanak benne. Azt is állította, hogy a képviselők mandátumkorlátozása valójában nem csorbítja a választójogot, hanem kiterjeszti azt. Sulyok Tamás elmozdításáról pedig azt mondta: az az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos eleme.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka ezek után arról beszélt, hogy a Fidesz és a KDNP az elmúlt 16 évben egy neofeudális rendszert épített ki, a mostani alaptörvény-módosítás pedig egy fontos lépés a demokrácia helyreállítása felé, ami majd az új alkotmánnyal válik teljessé. Emlékeztetett arra is, hogy a Tisza megígérte a jogállamiság helyreállítását és a „bábok” eltávolítását. A képviselők mandátumkorlátozásáról pedig azt állította, hogy az a politikai versenyt erősíti, és senkinek a jogait nem korlátozza.
Gulyás Gergely az alkotmánybíróság jogköreinek kibővítését nevezte a tervezet egyetlen pozitív elemét. A Fidesz vezérszónoka szerint van néhány semleges pontja is a javaslatnak, például az alkotmánybírók mandátumának 9 évre csökkentése, már amennyiben azt nem visszamenőleges hatállyal vezetik be. Ugyanakkor különösen veszélyesnek nevezte a földtörvény sarkalatos jellegének megszüntetését, az OBH és a Kúria elnökeinek visszahívhatóságát. Különösen élesen bírálta a képviselők mandátumkorlátozását, „amire egyetlen egy jogállami példát” sem lehet hozni. A javaslat mélypontjának pedig Sulyok Tamás leváltását tartja. Összességében szerinte az alaptörvény-módosítása ebben a formájában nem a jogállam sérelme, hanem a vége.
Rétvári Bence a KDNP vezérszónokaként felidézte, Tarr Zoltán egyszer azt mondta, hogy választást kell nyerni, és akkor mindent lehet, és szerinte most ezt látjuk a gyakorlatban. Ezek után hosszasan bírálta a személyre szabott jogalkotást, és pontról pontra vette az előterjesztés szerinte antidemokratikus pontjait. Aztán feltette a kérdést: Mire készül a kormány, amiért el kell távolítani több közjogi tisztségviselőt, le kell fejezni az alkotmánybíróságot, el kell törölni a költségvetési tanács vétójogát, és ki kell venni a sarkalatos törvények közül a nemzeti vagyon védelméről szóló törvényt és a földtörvényt?
Juhász Hajnalka szerint az alaptörvény-módosításával olyan klubba lép be Magyarország, mint Kuba, Paraguay, Botswana vagy a Fülöp-szigetek. Hangsúlyozta az előterjesztett intézkedések példátlanok Európában. Szerinte a mandátumkorlátozás külföldi érdekeket szolgál, csökkenti a törvényhozás tekintélyét és hatékonyságát, amit többek között a Chicago-i Egyetem kutatása is igazol.
Toroczkai László a Mi Hazánk vezérszónokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát diktatúrával. Ezek után ő is arra hivatkozott, hogy sehol a demokratikus világban nincs példa a képviselők mandátumkorlátozására, ami szerinte csak az oligarcháknak, a multiknak, Brüsszelnek kedvez. Ő is kritizálta a földtörvény sarkalatos jellengének megszüntetését. A vármegyék átnevezése kapcsán pedig egyebek mellett megjegyezte: ez 577 millió forintjába fog kerülni az adófizetőknek, miközben a kormány arról beszél, hogy milyen fontos a takarékosság.
