Mától hatályba lépett az új médiatörvény Magyarországon, amely azonnali személyi és szervezeti változásokat indít el a közmédiában. A jogszabály értelmében megszűnik a Médiatanács jelenlegi elnökének és tagjainak megbízatása, valamint távozik a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA eddigi vezetése is.
A változás közvetlenül érinti Koltay Andrást, a Médiatanács elnökét, a testület tagjait, Altorjai Anitát, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetőjét, valamint Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját. A törvény kihirdetését követő napon hatályba lépő rendelkezés alapján az ő vezető tisztségviselői megbízatásuk automatikusan megszűnik.
A kormány szerint a cél a közmédia teljes átalakítása, a korábbi struktúra lebontása és egy átláthatóbb, függetlenebb közszolgálati médiarendszer létrehozása. A törvény a jelenlegi MTVA- és Duna-modell helyett új szervezeti keretet vezet be: a közszolgálati rádiós, televíziós és digitális tartalmakért a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., míg a hírügynökségi feladatokért a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felelhet majd.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a változásról azt mondta: a médiatörvény módosításának célja, hogy a kormány „hozzá tudjon férni” a közmédiához, és azok a vezetők, akik szerinte gátolják az átalakítást, távozzanak a rendszerből. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az átmeneti időszakban társadalmi és szakmai párbeszédet indítanak arról, milyen közmédiát szeretnének a magyar emberek.
Tarr szerint a közmédia nem a kormányoké és nem a politikusoké, hanem a magyar embereké. Korábbi nyilatkozataiban azt is hangsúlyozta, hogy nem pusztán vezetőcseréről van szó, hanem a közmédia működésének szakmai és pénzügyi átvilágításáról is. Ezt Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos koordinálja majd.
Az átmeneti időszakban a közmédia működését nem állítják le. A következő napokban ideiglenes vezetést nevezhetnek ki: Tarr Zoltán közlése szerint az Országgyűlés művelődési, illetve médiaügyekkel foglalkozó bizottsága várhatóan szerdán ül össze, hogy döntsön az átmeneti irányításról. Addig az érintett intézmények mindenkori helyettes vezérigazgatói látják el a napi irányítási feladatokat.
Az ideiglenes vezetők megbízatása addig tarthat, amíg nyilvános pályázati eljárásban ki nem választják az új, állandó vezetőket. A végleges közmédia-vezetők kiválasztásában már az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület kaphat kulcsszerepet, amely a közmédia feletti tulajdonosi és ellenőrzési jogokat gyakorolja majd.
Ez a testület kilenc tagból állhat: három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki parlamenti frakciók jelölhetnek, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek delegálhatnak. A testület feladata lesz a közmédia függetlenségének ellenőrzése, a gazdálkodás felügyelete, valamint a vezérigazgatók megválasztása is.
A Médiatanács esetében szintén új rendszer jön. A jelenlegi elnök és tagok megbízatása ma megszűnik, de a testület helyére új Médiatanács állhat fel. A friss szabályozás szerint az új testület hét tagból áll majd: három tagot a kormányoldal, három tagot az ellenzék jelölhet, az elnöki tisztséget pedig nyilvános pályázati eljárás útján tölthetik be.
A törvénymódosítást támogatói történelmi fordulatként értékelik, mert szerintük ezzel véget érhet a politikai befolyás alatt működő közmédia korszaka. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gyors elfogadás előtt nem volt elég társadalmi és szakmai egyeztetés, és az új rendszerben sem szűnik meg teljesen a politikai befolyás lehetősége.
A most hatályba lépett szabályozás ezért nem a folyamat vége, hanem annak kezdete. Ma megszűnnek a régi vezetői mandátumok, a következő napokban jöhet az átmeneti vezetés, később pedig nyilvános pályázatok és új testületek dönthetnek arról, kik irányítják a magyar közmédiát.
