Ezekről döntött a kormány e heti ülésén

A korábban befagyasztott pénzek közül a legnagyobb, 10 milliárd eurós tétel a helyreállítási alap. Vitézy felidézte, hogy a tagállamok többsége már kimerítette a saját keretét, Magyarország viszont nem fért hozzá, mert az előző kormány nem tudott megegyezni a feltételekről.

– Két dologról kellett tárgyalnunk a Bizottsággal. Az egyik az, hogy ilyen szűk határidővel, idén augusztus végéig még mit lehet megvalósítani ebből az összegből. A másik, hogy Magyarország hogyan tudja teljesíteni az úgynevezett szupermérföldköveket – mondta a miniszter, hozzátéve: ideológiai és egyéb kérések és vállalások nem hangzottak el és nem történtek; a tárgyalás az évek óta ismert feltételek teljesítéséről szólt.

Tehát „az egyik ágon” az előző kormány által egyszer már benyújtott, de mára már elavult helyreállítási terv felülvizsgálata zajlik, ez a jövő héten lezárul, és benyújtják az uniós szervekhez ellenőrzésre. A „másik ágon” a szupermérföldkövek teljesítéséhez szükséges jogalkotási munka zajlik Vitézy Dávid szerint.

Mint mondta, a 10 milliárd eurós keret negyedét el lehet számolni már megvalósult beruházásokra, ami növeli a kormány költségvetési mozgásterét. Ez azt jelenti, hogy ugyanekkora összeget a büdzséből a jövőben másra tudnak fordítani. Azzal folytatta, hogy körülbelül másfél milliárd euróból az energetikai infrastruktúrát tudják fejleszteni, kétmilliárd euróval pedig megemelik a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét. Ez a lépés két célt szolgál: a kkv-szektor támogatását és egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program beindítását. A HÉV és vasúti park megújítására 1,8 milliárd jut az uniós pénzekből – tette hozzá.

A helyreállítási alapon túl elérhetővé vált több mint 4 milliárd euró a kohéziós alapból. Ez fordítható többek között vízügyi fejlesztésekre. Vitézy Dávid hangsúlyozta: az volt az akadálya annak, hogy Magyarország ehhez a történelmi léptékű pénzhez hozzáférhessen, hogy az Orbán-kormány nem akart nagyobb átláthatóságot.

A fentieken túl „van még 2,2 milliárd euró”, amit a közérdekű vagyonkezelő alapítványok miatt fagyasztottak be. A KEKVA-rendszer reformjával viszont elérhetővé válik a felsőoktatás számára.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fentiekre tekintettel a jövő héten benyújt a kormány egy jogszabálycsomagot. Ennek értelmében például részletesebb vagyonnyilatkozatot kell majd tennie minden politikusnak, és ezeket hatóságilag is ellenőrizni fogják. Bővül az Integritás Hatóság jogköre: ha egy korrupciósügyben a rendőrség vagy az ügyészség megszüntet egy eljárást, a hatóság bíróságon kikényszerítheti a folytatást. Bekerül a csomagba egy a magántőkealapok átláthatóságára vonatkozó szabály is, hogy megismerhetővé váljanak a tulajdonosok.

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a brüsszeli tárgyaláson „megfordultak” a szerepek, a Tisza-kormány nem lealkudni akart az uniós elvárásokból, hanem túlteljesíteni azt, ezért csatlakozik az ország az Európai Ügyészséghez is.

– A Bizottság egy szabályozatlan privatizációként értelmezte a KEKVÁ-k létrehozását. Ilyen alapítványokból kétféle van, az egyik felsőoktatási intézményeket tart fenn, a másik például ménesbirtokokat – mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy a kormány itt nem akart bajlódni a rendszer szétszálazásával, ezért döntött a gordiuszi csomó átvágása mellett, vagyis, hogy visszaveszik, ami korábban állami körbe tartozott.

Ez most nem vonatkozik a felsőoktatási intézmények fenntartóira, mert a kapkodás hátrányt okozhatna az egyetemeknek, ezért abban állapodtak meg, hogy a működési forma rendezését egy évvel elhalasztják. Vitézy kiemelte, hogy a kormány itt nem ragaszkodik egyetlen működési formához, csak ahhoz, hogy ami korábban állami vagyon volt, annak újra állami vagyonná kell válnia.

A kormányülésről szólva Vitézy elmondta, a kabinet elrendelte a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának teljes felülvizsgálatát. Itt megjegyezte, hogy példátlan módon a magyar résztvevőket is dollárban fizették. Kezdeményezni fogják azt is, hogy a beruházás minden dokumentumát megismerhesse a közvélemény, amihez Kína hozzájárulása is kell.

Tárgyaltak egy kormányrendelet módosításáról is. Ennek lényege, hogy az építési beruházásoknál az állampolgárok betekinthessenek a környezetükben épülő ingatlanok dokumentumaiba. Vitézy kiemelte, hogy itt lényegében egy korábbi állapotot állítanak helyre.

Emellett a kormány úgy döntött, hogy támogatja a köztéri plakátokra vonatkozó szabályok szigorítását. Ez első sorban a politikai hirdetményekre vonatkozik, amelyekre Vitézy szerint a mai digitális világban semmi szükség. A törvény egyúttal megerősítené az önkormányzatok pozícióját, mivel nagyobb beleszólást adna nekik abba, hogy meghatározhassák: hol, milyen plakátot engednek kihelyezni.

A kormányszóvivők tájékoztatása szerint emellett döntött a kormány az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, arról is, hogy átvizsgálják a MOHU hulladékgazdálkodási koncessziós szerződését, a rendszer működését. Döntött a kormány arról is, hogy megkezdi egy minden eddiginél szigorúbb környezeti felelősségi rendszer kidolgozását. Emellett moratóriumot rendeltek el a gazdasági célú fakitermelésre vonatkozóan.

Szó volt arról is, hogy jelenleg 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni, ami átláthatatlanná teszi a vendégmunkás rendszert. Ráadásul a vendégmunkások letörik a magyarországi béreket a kormány szerint. Ezért a teljes rendszert felülvizsgálják, és szigorítják. Első lépésként megtiltották a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból a munkaerőtoborzást.

Átvilágítják a Covid-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzések szerződéseit is.

A kormány döntött a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről is, és a „szakmai szervezetek széleskörű” bevonásával új eljárást dolgoznak ki.

Felülvizsgálják a pártfinanszírozás rendszerét is. Ennek kapcsán Magyar Péter korábbi nyilatkozatát idézték arról, hogy ösztönözni kell a politikai szervezeteket a pénzgyűjtésre.

A honvédelmi tárcánál zajló átvilágításról szólva a sajtószóvivői tájékoztatón elhangzott: vizsgálnak egy kézigránátbalesetet, helikopteralkatrészek eltűnését, egy brit tervező bevonását a honvédek egyenruhájának tervezésébe, a Balásy Gyula cégeivel kötött szerződéseket és a csádi misszió előkészítését.