Nacsa Lőrinc a magyar–ukrán jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát sürgeti

Az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának elnöke a Facebook-oldalán azt is követelte, hogy a nemzetközi megállapodás, szerződés keretében a vállalásokat, garanciákat és határidőket fogadja el a magyar és az ukrán parlament is, így később sem tudnak visszakozni, „amikor megkapták, ami nekik kellett”, vagy amikor egy másik ukrán vezetés lesz egy választás után. Ez lenne az igazi garancia – közölte.

Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott: ha sikerült közelebb kerülni bármilyen módon a kárpátaljai magyaroktól 2015 óta folyamatosan elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogok visszaszerzéséhez, az jó dolog és üdvözlendő.

Kitért arra, hogy két évvel ezelőtt az akkori kormány hozta létre a 11 pontos tárgyalási keretet, és arról azóta több alkalommal is szakértői és politikai egyeztetések folytak, amelyekbe a kárpátaljai magyarság képviselőit mindig bevonták.

A 11-ből 9 pontban lényegét tekintve a választások előtt sikerült nagyjából szóbeli megegyezést, kompromisszumot elérni az ukránokkal. Tudomásuk szerint Magyar Péter bejelentése ugyanezen 9 pontra vonatkozik, a maradék 2 pontban nem sikerült áttörést elérni – jegyezte meg, hozzátéve: furcsa, hogy az állítólagos megegyezés előtt magyar-ukrán magas vagy magasabb szintű politikai tárgyalás nem volt, az ukrán fél, Zelenszkij elnök semmit nem kommunikált az ígéretekről, megállapodásról.

Megjegyezte: részleteket nem hozott a kormány nyilvánosságra, de úgy tudják, hogy az oktatási törvényeket 2026 végére, a nyelvi és egyéb kisebbségi törvényeket 2027-re ígérte az ukrán fél.

A kárpátaljai magyarok jól tudják, hogy ukrán ígéretekből volt már sok, az EU-s társulási megállapodás jóváhagyásakor is, aztán pont az ellenkezője lett. „Reméljük, most másként lesz” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.