Ejtették a pride miatti vádakat

A vádhatóság közleményében felidézték: az ügyészség a gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatt - az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezésnek megfelelően - emelt vádat 2026 februárjában a tavalyi pécsi pride szervezőjével. Közölték, hogy a vádirat benyújtását követően - 2026 áprilisában - ugyanakkor az Európai Unió Bírósága ítéletben mondta ki, hogy a tiltás alapjául szolgáló gyermekvédelmi törvény több pontban is sérti az uniós jogot, azaz „a jogszabály ellentétes az Európai Unió belső piaci szabályozásával, az alapvető szabadságjogokkal és az uniós alapértékekkel”.

Az uniós jogra vonatkozó joggyakorlat alapján - amit a Kúria is több döntésében megerősített - a nemzeti bíróság köteles biztosítani az uniós jog elsőbbségét, ezért a Pécsi Járási Ügyészség a vádat ejtette a büntetőeljárási törvény alapján - írták. A közleményben kifejtették még, hogy ha a nemzeti jogi szabály a közösségi joggal ellentétes, nem kell megvárni, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen jogalkotási, vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék, továbbá hogy „az ügyészség vádiratában írt tényállás bűncselekményt már nem valósít meg, mivel abban a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását kifejezetten a később megállapítottan uniós jogokat sértő rendelkezés alapján tiltotta meg”.

Kapcsolódó hír, hogy a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség, az Európai Bíróság vádemelés után meghozott ítéletére tekintettel, az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatti ügyben ejtette a vádat a főpolgármesterrel szemben.

A kerületi ügyészség egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétsége miatt január 28-án emelt vádat a főpolgármesterrel mint a 2025. évi Budapest Pride szervezőjével szemben - közölték, hozzátéve, hogy a vádemelés az elkövetéskor hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelt. A vádirat benyújtását követően, áprilisban az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a tiltás alapjául szolgáló gyermekvédelmi törvény több ponton sérti az uniós jogot. A bíróság döntése értelmében a jogszabály ellentétes az Európai Unió belső piaci szabályozásával, az alapvető szabadságjogokkal és az uniós alapértékekkel - tették hozzá.

Kifejtették, hogy az uniós jogra vonatkozó joggyakorlat alapján, amit a Kúria is több döntésében megerősített, a nemzeti bíróság köteles biztosítani az uniós jog elsőbbségét. Ha a nemzeti jogszabály a közösségi joggal ellentétes, nem kell megvárni, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék - fűzték hozzá. Mivel a vádirati tényállásban a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását kifejezetten a később megállapítottan uniós jogokat sértő rendelkezés alapján tiltotta meg, ezért az ügyészség vádiratában írt tényállás már nem valósít meg bűncselekményt - fogalmaztak. Erre tekintettel - a büntetőeljárási törvény előírása alapján - a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a vádat ejtette - áll a közleményben.