A tömegközlekedés leghíresebb elkötelezettje a tárca élén

Kétségtelen, hogy kevés elkötelezettebb közlekedési szakértőt találni itthon Vitézy Dávidnál, aki már 15 évesen, 2000-ben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület munkacsoport-vezetőjeként, majd szóvivőjeként hívta fel magára a figyelmet.

Tehetségére, elkötelezettségére a korábbi főpolgármester, Tarlós István is felfigyelt, és 2010 és 2014 között az akkor létrehozott Budapesti Közlekedési Központ első vezérigazgatója lett. Irányítása nyomán kezdődött meg a fővárosi közlekedés átfogó átalakítása, és ennek során egységes arculatot és menetrendi rendszert hozott létre, megújult az utastájékoztatás, valamint bevezették a FUTÁR-rendszert.

Később 2015-ben féléven át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közösségi közlekedés fejlesztés, különösen a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztosává nevezték ki. 2020 februárjától a 2022-ben történt megszűnéséig a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, majd 2022 májusától szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak (NKK) a megbízott vezérigazgatója. 2023 augusztusától a Magyar Urbanisztikai Társaság Közlekedési Tagozatának elnöke.

A következő önkormányzati választáson, 2024-ben az általa létrehozott az általa létrehozott Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület (VDB) és az LMP közös budapesti főpolgármester-jelöltje volt, akit a választás idején a Fidesz is támogatott. Végül szoros versenyben maradt alul Karácsony Gergellyel szemben. Azóta az elképzeléseit a Fővárosi Közgyűlésben igyekezett megvalósítani.

2015-ben felkerült a közép- és kelet-európai régió innovátorait felvonultató, varsói székhelyű nonprofit szervezet, a New Europe 100-as listájára, amely lista a régió fejlődésében vezető szerepet betöltő száz személyiséget jegyzi.

Magyar Péter úgy fogalmazott kiválasztása kapcsán: „Vitézy Dávidot azzal a feladattal bíztam meg, hogy vezesse ki a MÁV-ot ebből a káoszból, kezdje meg a Tisza közlekedési és városfejlesztési programjának végrehajtását, és a rendszerváltás nyomán visszaszerzett uniós források segítségével indítsa útjára a magyar vasút és közlekedés Baross Gábor vasminisztert követő második aranykorát”.

„A nagy elődök, Széchenyi István és Baross Gábor öröksége kijelöli a kihívásaink nagyságát” – írta Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében, miután elfogadta Magyar Péter felkérését a miniszteri posztra.

A közgazdász, közlekedési és városmobilitási szakértő kiemelte, hogy gyerekkora óta a közlekedés a szenvedélye. Civil aktivistaként, a BKK vezérigazgatójaként és számos szakmai feladatkörben azért dolgozott, hogy jobb legyen Magyarország és benne Budapest közlekedése. Erre a felkérésre ezért nem lehet – és nem is tudna – nemet mondani.

A leendő miniszter szerint talpra kell állítani a vasutat, és haza kell hozni az uniós forrásokat az infrastruktúra megújítására. Mint fogalmazott, a Tisza programjának egyik kulcseleme a vasút válságának felszámolása, és a fejlesztések kormányzati prioritássá emelése.

A bejegyzésben hangsúlyozta: a vasútfejlesztése nélkül nincs fordulat, de a vidéki közlekedés, az úthálózat állapota és Budapest versenyképessége is kulcskérdés. Mint írta, célja, hogy a közlekedés minden szinten – a legkisebb falvaktól a fővárosig – fejlődjön, és valódi, egységes rendszerként működjön.

Az uniós források hazahozatalával el kell indítani a Baross Gábor nevét méltán viselő átfogó vasút- és hév-fejlesztési programot: pályafelújítások és átfogó járműcsere nélkül nincs fordulat.

Hangsúlyozta, hogy a fővárosban, a regionális központokban és megyeszékhelyeken meg kell erősíteni a közösségi közlekedést és az aktív mobilitás lehetőségeit, és létre kell hozni az egységes városi–regionális hálózatokat és tarifarendszert.

Felül kell vizsgálni a szerinte pazarló és túlárazott autópálya-koncessziót, és végre új sebességbe kell kapcsolni a leromlott állapotú másod- és harmadrendű utak felújítását. Elkerülő utakra, országos kátyúmentesítési programra és a vidéki közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van szükség. Nem lehet lemondani egyetlen magyar településről sem, és azért fog dolgozni, hogy a minőségi közösségi közlekedés és a korszerű közúthálózat minden magyar ember számára elérhető legyen.

Külön kiemelte, hogy ⁠új KRESZ-re és közlekedésbiztonsági jogszabályokra van szükség: olyan szabályozásra, amely a legkiszolgáltatottabb közlekedőket védi, csökkenti a halálos balesetek számát, és szigorúan fellép a gyorshajtás és az illegális gyorsulási versenyek ellen.

Számos felvetése között szerepel egy új dunai gyalogoshíd.