Belföld
Csökkent a gyermekvállalási kedv
Hazánk történetében még soha nem volt ilyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma
Az elemzés szerint Magyarországon 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt.
A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4-es és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.
A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.
Kiemelték, hogy a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését.
„Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban, ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra” – tették hozzá.
Rámutattak arra, hogy 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának.
A közlemény szerint „reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is”.
Közölték azt is, hogy az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám-csökkenés annak ellenére következett be, hogy „ma már az unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik”.
„Hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát, Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében kettő feletti a termékenységi arányszám” – áll az elemzésben.
