Belföld
Állami kézben az építésügyi engedélyeztetés
Hargitai János: Sehol nem kerül távolabb az ügyintézés, s ha egyszerűek, átláthatóak az eljárások és garantált a jogorvoslat, akkor jól működik az állam

– A múlt héten vitázott a parlament a fővárosi és a megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítését célzó előterjesztésről. Az ellenzéki bírálatok szerint az új szabályozással a kormány az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat akarja büntetni.
– Eddig ezen a területen felemás megoldások voltak, a módosítás egységesíti a rendszert. A szabályozás marad az önkormányzatoknál, a végrehajtás pedig a kormányhivatalokhoz kerül. Amikor a kormány átvállalta az önkormányzatoktól az adósságaikat, átrendezte az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást. Korábban az volt a jellemző, hogy állami feladatokat láttak el önkormányzatok, amit az állam sohasem fizetett meg olyan mértékben, mint amennyibe valójában kerültek. Az ilyen állami feladatok a nagyobb önkormányzatokat nem terhelték meg, a kisebbeket viszont nagyon. Azonban mindenütt egységes szintű állami szolgáltatásokat kell nyújtani a polgároknak. Ennek érdekében mindent állami kézbe kell venni, amit lehet. Így például ami eddig az önkormányzati jegyzőn keresztül működött, az ezentúl közvetlenül az állam szervein keresztül fog zajlani, ami egységes feladatellátást biztosít majd. Ez a folyamat fejeződik be a mostani változtatással. Az építésigazgatás – ami most a törvénymódosítás kapcsán vitát vált ki – alapvetően olyan állami feladat, amelynek az állami intézményeknél van a helye. Az új közigazgatási rendszerben az építésigazgatási kérdésekben az önkormányzatoknak csak annyi lesz a feladatuk, hogy megszabják az építési szabályokat helyi rendeletekként, amelyeken keresztül meghatározzák, mi és milyen formában építhető fel a területen. Az egyedi ügyek elbírálása, azaz hogy valaki a jogszabály adta keretek között mikor mit építhet, viszont tisztán államigazgatási aktus lesz. Ezt eddig a jegyző intézte, mostantól már az állam. Az adósságátvállaláskor egyébként felmerült az is – és a miniszterelnök is amellett állt ki –, hogy minden építésigazgatási ügy kerüljön egységesen az államhoz. Akkoriban azonban a nagyobb települések polgármesterei még bent ültek a parlamentben, és elérték, hogy ez ne így legyen. A mostani jogszabályváltozás valójában csak arról szól, hogy az építésügyi döntések átkerülnek azokba a kormányhivatalokba, ahová már korábban át kellett volna tenni azokat.
– A törvénymódosítás után csorbul-e az a joguk az önkormányzatoknak, hogy megvétózhassák bárminek a felépítését
a területükön?
– Az építéseket szabályozó alapvető helyi jogszabályokat az önkormányzatok határozzák meg. Ha egy önkormányzat például úgy dönt, hogy egy terület nem iparterület, akkor azon a területen nem lehet ipari létesítményt építeni. Ha pedig egy lakóövezet kialakításáról hoz döntést egy önkormányzat, akkor részletesen meghatározhat a homlokzatmagasságtól kezdve számtalan más részletet. Az új rendszerben az államigazgatásnak csak az a feladata, hogy betartassa ezeket az előírásokat.
– Hogyan változik az ügyintézés menete a módosítások következtében?
– A kormányhivatalok mindenütt ott vannak, ezért sehol sem kerül az eddigieknél távolabb az ügyintézés. Alapvető cél, hogy az állampolgárok bízzanak a járási hivatalok, kormányablakok működésében. Ha egyszerűek, átláthatóak az eljárások és garantált a jogorvoslat, akkor jól működik az állam. Az új eljárásrendben a jogorvoslat lehetősége is változik.
– Hogyan és kinél lehet majd fellebbezni a kormányhivatalokban meghozott döntésekkel összefüggésben?
– Teljesen új elemként a járási szintű kormányhivatali döntések ellen az államigazgatási rendszerben már nem lesz fellebbezési lehetőség. Ezzel megszűnik az önmaga irányában elfogultsággal vádolható államigazgatáson belüli fellebbviteli eljárások lehetősége. Az eddigi közigazgatási bírók beépülnek a rendes bírók közé. Legvégül pedig a Kúria dönt majd a közigazgatási ügyekben is legfelsőbb bíróként.
– A törvénymódosítás értelmében a szabálysértési ügyek egységesen a rendőrséghez kerülnek. Ez miért jó?
– Eddig a rendőrség és a kormányhivatalok is dönthettek szabálysértési ügyekben. Azzal, hogy a rendőrséghez kerül minden szabálysértési ügy, egyszerűsödni fog az ilyen ügyek intézése. Feltehetően a rendőrségi ügyintézésnek lesz az általános visszatartó erőt fokozó hatása is.
