A felsőoktatási koncepció a hallgatói önkormányzatok (hök) szerepét is újragondolná, többek között úgy, hogy érdekképviseletként mely területen milyen jogosultsággal rendelkezzen.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata alapján korábban azt állította, hogy aránytalan mértékű beleszólásuk van a hököknek a felsőoktatási intézmények ügyeibe. A szervezet szerint három főben kellene maximalizálni az intézmény legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba delegált diák tagok számát.
A lapunk birtokába került, négy állami fenntartású felsőoktatási intézmény 2009–2012 közötti gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetben a hivatal emlékeztetett, a szenátusba jelenleg a tagok 20-25 százalékát küldheti a hök. Képviselőinek együttesen jóval nagyobb az érdekérvényesítési lehetőségük, mint adott esetben a szenátus napirendjén szereplő ügyben érintett karról választott tagoké. Ez a befolyás azért is kifogásolható, mert a hök működésének finanszírozására az intézménytől támogatásban részesül, amelynek a jogszabályban nincs felső határa.
„Ez a döntéshozatalt abba az irányba viszi el, hogy a hök tagjait az intézményt érintő gazdaságossági és szakmai szempontok helyett inkább a minél nagyobb összegű támogatások elérése vezérli” – összegzett a Kehi.
A vizsgált Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), ELTE, Nyíregyházi Főiskola (NYF) és Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) négy év alatt 816,8 millió forint támogatásban részesítette a hök-szervezeteket. Az eltérések óriásiak: az ELTE ötszázmillió forintot adott a hökök működésére, de az alig kevesebb, mint a feleannyi hallgatót tömörítő NYME-n a hök ez idő alatt 65,8 millió forintot kapott. A BCE-höknél sikkasztás és csalás gyanúja, az NYME-nél sikkasztás gyanúja is felmerült, mivel a rendezvényekkel nem tudtak elszámolni: a bevételek több tízmillió forinttal nagyobbak voltak, mint ami az intézmény könyveiben megjelent, vagy aminek felhasználását igazolni tudták.
A főként hök-tagokból álló bizottságok sokszor szabálytalanul, pályáztatás nélkül ítélték oda a közéleti és a sportösztöndíjakat, úgy, hogy azokból jelentős arányban a hök tagjai részesültek: Nyíregyházán a fizetett „célprémiumban” 86 százalékos (!) arányban. Az egy főre eső személyi kifizetések több százezres tételeket jelenthettek, a 880 ezer forintot is elérték. Az NYME-n közéleti ösztöndíjként 2009-ben 3,3 millió, 2012-ben 3,1 millió forintot „a hök tagjai kaptak anélkül, hogy annak jogszerűségét és indokoltságát bármi igazolná”.
Az ELTE jogi karán a kiemelkedő sport- vagy kulturális tevékenységért adható keretből kétszer egy-egy millió forinttal a hök elnöke által vezetett alapítványt támogatták, a tudományos ösztöndíjkeretből olykor oktatók díjazását fizették.
A lapunk birtokába került, négy állami fenntartású felsőoktatási intézmény 2009–2012 közötti gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetben a hivatal emlékeztetett, a szenátusba jelenleg a tagok 20-25 százalékát küldheti a hök. Képviselőinek együttesen jóval nagyobb az érdekérvényesítési lehetőségük, mint adott esetben a szenátus napirendjén szereplő ügyben érintett karról választott tagoké. Ez a befolyás azért is kifogásolható, mert a hök működésének finanszírozására az intézménytől támogatásban részesül, amelynek a jogszabályban nincs felső határa.
„Ez a döntéshozatalt abba az irányba viszi el, hogy a hök tagjait az intézményt érintő gazdaságossági és szakmai szempontok helyett inkább a minél nagyobb összegű támogatások elérése vezérli” – összegzett a Kehi.
A vizsgált Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), ELTE, Nyíregyházi Főiskola (NYF) és Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) négy év alatt 816,8 millió forint támogatásban részesítette a hök-szervezeteket. Az eltérések óriásiak: az ELTE ötszázmillió forintot adott a hökök működésére, de az alig kevesebb, mint a feleannyi hallgatót tömörítő NYME-n a hök ez idő alatt 65,8 millió forintot kapott. A BCE-höknél sikkasztás és csalás gyanúja, az NYME-nél sikkasztás gyanúja is felmerült, mivel a rendezvényekkel nem tudtak elszámolni: a bevételek több tízmillió forinttal nagyobbak voltak, mint ami az intézmény könyveiben megjelent, vagy aminek felhasználását igazolni tudták.
A főként hök-tagokból álló bizottságok sokszor szabálytalanul, pályáztatás nélkül ítélték oda a közéleti és a sportösztöndíjakat, úgy, hogy azokból jelentős arányban a hök tagjai részesültek: Nyíregyházán a fizetett „célprémiumban” 86 százalékos (!) arányban. Az egy főre eső személyi kifizetések több százezres tételeket jelenthettek, a 880 ezer forintot is elérték. Az NYME-n közéleti ösztöndíjként 2009-ben 3,3 millió, 2012-ben 3,1 millió forintot „a hök tagjai kaptak anélkül, hogy annak jogszerűségét és indokoltságát bármi igazolná”.
Az ELTE jogi karán a kiemelkedő sport- vagy kulturális tevékenységért adható keretből kétszer egy-egy millió forinttal a hök elnöke által vezetett alapítványt támogatták, a tudományos ösztöndíjkeretből olykor oktatók díjazását fizették.
