Tizenegyezer diákot támogat a kormány 1,8 milliárd forinttal az Útravaló ösztöndíjprogramban. Az Út a középiskolába és az Út az érettségihez alprogramokban 5500-5500 iskolás kap segítséget. Az elmúlt tanévben a támogatott diákok ötvennégy százaléka vallotta magát cigány származásúnak.
A kormány 1,8 milliárd forinttal összesen tizenegyezer diákot támogat az Útravaló ösztöndíjprogram középiskolai és érettségi alprogramja keretében – jelentette be Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára tegnap. Az államtitkár budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az Út a középiskolába és az Út az érettségihez alprogramban 5500-5500 diák kap segítséget tanulmányaihoz. Czibere Károly a távirati iroda beszámolója szerint kiemelte, ezek a fiatalok a magyar társadalom erőforrásai, és hogy az ösztöndíj nem csupán segítségnyújtás, hanem olyan befektetés, amely meg fog térülni. Ezek nem szánalomból, irgalomból odaadott támogatások – hangsúlyozta.
A kormány képviselője fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy egyformán segítsenek mindenkit „a rajtnál”. Hozzátette, akkor jó a felzárkózáspolitika, akkor eredményes egy program, ha minden egyes „támogatási fillér” kiegészül szolgáltatással, személyes segítségnyújtással, mentorálással is. Ezt az elvet szeretnék követni minden egyes támogatási programnál. Az államtitkár szólt arról is, hogy az Út a szakiskolához és az Út a diplomához alprogram pályázati eredményeiről októberben, illetve november közepén adnak tájékoztatást. E két alprogramra kétszázmillió forint áll rendelkezésre.
Kurucz Éva kormányszóvivő a tájékoztatón közölte: az iskolásoknak szánt juttatás összege elérheti a havi tizenötezer forintot is, cserébe jó és egyre javuló teljesítményt vár el tőlük a kormány.
Az elmúlt tanévben körülbelül tizennégyezer diákot segítettek, és a programban 7700 mentor működött közre. Kitért arra is, hogy a kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodás alapján a támogatottak ötven százalékának roma fiatalnak kell lennie. Ez megvalósult, az elmúlt tanévben a támogatott diákok ötvennégy százaléka vallotta magát cigány származásúnak.
A kormányszóvivő a fővárosi Jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium épületében tartott tájékoztatón kiemelte azt is: a kabinet célja, hogy a segélyalapú társadalom helyett munkaalapú társadalmat teremtsen, és a foglalkoztatottak száma elérje az ötmilliót. Kurucz Éva hozzátette, ehhez a gyermekeket versenyképes tudással kell kiengedni az iskolapadból. Ugyanakkor számos fiatal olyan hátrányos helyzetben él, hogy sikeres tanulmányaihoz segítő kezet kell nyújtani. A program keretében szakképzés megszerzéséhez vagy akár egyetemi diplomához segítik a diákokat.
Az Út a középiskolába alprogram támogatja a diákokat abban, hogy érettségit adó középiskolában tanulhassanak tovább, az Út az érettségihez pedig a középiskola sikeres befejezéséhez nyújt támogatást. Az Út a szakmához alprogram a szakiskolai tanulók tanulási nehézségeinek leküzdéséhez járul hozzá, az Út a felsőoktatásba alprogram a hátrányos helyzetű diákokat támogatja felsőfokú tanulmányaik megkezdésében, míg az Út a diplomához program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű,
Feloszlott az ELTE jogi kar diákvezetősége
Feloszlott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJK) hallgatói önkormányzatának (hök) teljes küldöttgyűlése és elnöksége, miután a tisztségviselők október 4-ig írásban lemondó nyilatkozatot tettek. (A hök korábban azt közölte, hogy a szeptember 29-én kiírt küldöttgyűlési választások alapján október 15-én megkezdődik a részönkormányzat teljes megújítása.) Mint írták, a mindenkori kari hök nevében sajnálatukat fejezik ki, és támogatásukról biztosítják azokat, akiket a napokban nyilvánosságra került „események kapcsán” sérelem ért. Bíznak abban, hogy a hallgatói önkormányzatok működésében és a rendezvények szervezésében sikerül olyan feltételeket kialakítani, hogy ilyen esetek a jövőben ne ismétlődhessenek meg.
Eközben Király Miklós, a jogi kar dékánja a Vs.hu-nak elmondta, hogy öt olyan szervező ellen indult fegyelmi eljárás, akik tudtak a tavalyi gólyatáborban történt erőszakról, mégsem tájékoztatták a kari vezetést. Szerinte összesen „egy tucat ember” tudhatott erről a tavalyi rendezvény alatt. Azt még vizsgálják, hogy a feltételezett elkövető ellen is indulhat-e eljárás, mert a rendőrség nyomozást indíthat. Király Miklós szerint az ő lemondása „nem vinné előrébb az ügyeket”, de a kari vezetés a teljes körű és gyors feltárásban érdekelt.
Balog Zoltán: Értékelvű felsőoktatást!
Nagy szükség van az értékelvű felsőoktatásra, s erre a diákok részéről is megvan az igény – jelentette ki Balog Zoltán a Károli Gáspár Református Egyetem új épületének tegnapi átadásakor. Az emberi erőforrások minisztere szerint az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált erkölcsi válság ezt bizonyította. Akik belülről ismerik a magyar felsőoktatást – folytatta –, azok pontosan tudják, hogy ez az erkölcsi válság nem egy hónapos és nem is egy-két éves, hanem sokkal régebben kezdődött folyamatok eredménye.
A tárcavezető kifejtette, természetesen a nem egyházi fenntartású intézményekben is lehet értékelvű oktatás, ám annak, amit a református vagy a katolikus egyetem kínálni tud, sajátos történelmi, kulturális, spirituális gyökere van. Szerinte a nevelés nem ér véget a középiskolában, ezért a felsőoktatásban is szükség van azokra az erkölcsi alapokra, amelyeket az egyházak fel tudnak mutatni, és ami vonzóvá teszi őket a mai világban. Balog Zoltán emlékeztetett rá, korábban sokan aggódtak, a Károli képes lesz-e betölteni azt a hivatást, amelyért létrehozták, de az egyetem vezetése nemcsak gazdaságilag, hanem struktúrájában, színvonalában és oktatási kínálatában is „rendbe rakta azt, ami rendetlen volt, és tovább építette azt, ami jó volt”.
