A honvédelmi miniszter szerint a 2012-ben született haderő-fejlesztési terven (amellyel a NATO is egyetértett) nem kell változtatni, azon viszont el kell gondolkodni, hogy miként gyorsítsák meg a megvalósítását.
Hende Csaba hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felidézte, hogy a Magyar Honvédség haditechnikája jelentős részét az 1970-es, 1980-as években szerezte be. A Gripen harci repülőket és a Mistral légvédelmi rakétákat leszámítva a honvédség haditechnikai eszközei a következő években elavulnak.
A miniszter azt mondta: a 2012-ben megalkotott tíz évre szóló terv alapján, lépésről lépésre, a szükséges forrásokat hozzárendelve cseréli le a kormány a haditechnikát. "A NATO-nak nincs hadserege, a NATO mi vagyunk" - emlékeztetett a tárcavezető, aki hozzátette: a walesi NATO-csúcson meghatározott biztonsági intézkedések keretében a szövetség felállít egy több ezer katonából álló gyorsreagálású erőt, amelyhez Magyarország is hozzájárul.
"Magyarország azt is vállalta, hogy a pápai bázisrepülőteret jelentős úgy fejleszti, hogy akár nagyobb csapattestet is fogadni tudjon. Mindemellett a Magyar Honvédség szombat óta Szlovénia légtérvédelmét is segíti, jövőre pedig négy hónapra a három balti ország légtérvédelmét is Magyarország fogja ellátni" - mondta Hende Csaba.
