A bíró a hivatalos eljárásokban ismerje fel, ha áldozat áll előtte, és tegyen lépéseket a védelméért, annak a kockázatát pedig minimálisra kell csökkenteni, hogy a sértettek a büntetőeljárásban újabb sérelmeket szenvedjenek el - mondta az MTI-nek Borbás Virág bíró, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) főosztályvezetője annak kapcsán, hogy hétfőn áldozatvédelmi konferencia kezdődik a Magyar Igazságügyi Akadémián.
Borbás Virág példaként említett olyan eseteket, amikor a hajléktalan, aki ellen kéregetés miatt szabálysértési eljárás folyik, valójában a koldusmaffia, emberkereskedelemre specializálódott bűnszervezet áldozata is lehet, akit súlyos fenyegetésekkel kényszerítettek koldulásra, pénzét pedig elveszik, vagy annak a gyermekkorú tanúnak a helyzetét, akiről feltételezni lehet, hogy megfélemlítették, vagy akár súlyos fenyegetések, bántalmazások miatt nem mer valós tartalmú nyilatkozatot tenni.
Az áldozatvédelem fontos célja, hogy a büntetőeljárás ne tetézze a bűncselekmény során az áldozatot ért sérelmeket újabbakkal, az áldozatnak ne kelljen újra és újra átélnie a vele történteket, ami fokozza a traumát, például amikor nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozatát szükségtelenül kötelezik arra, hogy újra és újra felidézze a vele történteket, vagy találkozzon támadójával - mondta Borbás Virág.A bírónak feljelentést kell tennie, ha eljárása során bűncselekmény jut a tudomására. Ez ugyan adott esetben felveti a bírói pártatlanság kérdését, de az eljárásjogi lehetőség megvan arra, hogy akár a felek, akár maga a bíró jelezze, ha pártatlansága megkérdőjeleződött. Az áldozat védelme viszont kiemelkedően fontos, különösen kiskorúak esetén működnie kell a jelzőrendszernek - emelte ki Borbás Virág.
Az áldozatvédelem a bíróságok számára többek között azt jelenti, hogy bizonyos büntetőperekben a sértettnek, aki sokszor fontos tanúja is az ügynek, vallomása lényeges bizonyíték lehet, csak a legszükségesebb esetekben érintkezzen közvetlenül az elkövetővel.
Különösen indokolt ez például erőszakos cselekményeknél, családon belüli, ismétlődő bántalmazásoknál, nemi erkölcs elleni cselekményeknél, és általában, ha az áldozat fokozottan kiszolgáltatott, például gyerek, fiatal, időskorú - mondta a főosztályvezető.
A büntetőeljárás alternatívája lehet kisebb súlyú ügyekben a mediáció (a sértett és az elkövető közötti közvetítés, tevékeny megbánás), ami jó szolgálatot tehet olyan ügyekben, amikor például 14-15 éves kamaszok között tettlegességig is fajuló konfliktus alakul ki, vagy kisebb súlyú garázdaság, rongálás elkövetőivé válnak. Nem biztos, hogy az ilyen ügyeket mindig büntetőeljárásban kell kezelni és szankcionálni. A szakemberek szerint tény, hogy a fiatalkorú elkövetők túlnyomó többsége maga is áldozata bűncselekményeknek, sok esetben családon belüli erőszaknak vagy elhanyagolásnak.
