Az igazságügyi bizottság szerint nem követett el szabálytalanságot Székely László alapjogi ombudsman a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatos jelentés kapcsán. A biztos nem mond le, és mint lapunk megtudta, feljelentést tett a legfőbb ügyésznél belső levelezésük kikerülése miatt.
Zárt ülésen hallgatta meg tegnap az igazságügyi bizottság Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát a józsefvárosi tűcsereprogrammal kapcsolatos botránnyal kapcsolatban. Ismert, a Magyar Nemzet által másfél hete közzétett levelezés szerint az ombudsmani hivatal egyeztetett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civilszervezettel a VIII. kerületi tűcsereprogram beszüntetésével kapcsolatos jelentés nyilvánosságra hozatalának időzítéséről. Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke a múlt héten jelentette be, hogy a helyzet tisztázása érdekében a testület elé idézik az ombudsmant.
A feszült hangulatban kezdődött ülésen az Együtt–PM-es Szabó Tímea és az MSZP-s Bárándy Gergely is tiltakozott a szerintük elfogadhatatlan eljárás miatt, de Rubovszky többször is megvonta tőlük a szót. Ezek után a Fidesz a személyes adatok érintettségére hivatkozva zárt ülést kezdeményezett, amit a bizottság el is fogadott. Szabó pár perc múlva távozott, és a sajtónak nyilatkozva abszurdnak nevezte a meghallgatást, amely nem szól másról, mint hogy „a Fidesz a civilek után támadást indított az utolsó független intézmény ellen”. A képviselő szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a TASZ véleménye kilencven százalékban megegyezik az ombudsmani jelentéssel. Arra ugyanakkor többszöri kérdésre sem tudott válaszolni, hogy miért kormányzati támadás annak firtatása, miért egyeztet egy jelentés nyilvánosságra hozataláról a hivatal egy civilszervezettel. Ezek után azt is elismerte, hogy „nem olvasta el részleteiben” a hivatal és a TASZ közötti, nyilvánosságra került levelezést. Később Bárándy is kijött az ülésről, nehezményezve, hogy nem mondhatta el a véleményét. Politikai cirkusznak nevezte a meghallgatást, amelynek szerinte az a célja, hogy példát statuáljanak egy független állami szervezet vezetőjével szemben. Bárándy szerint a levelezést meghamisították. A képviselő később Kövér László házelnöknek írt levelében jogszerűtlennek nevezte a zárt ülést, miután Rubovszky nem jelölte meg azt adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolta volna a nyilvánosság kizárását.
Rubovszky az ülés után közölte, a bizottság tudomásul vette a biztos tájékoztatását, és megállapította, hogy az ombudsman részéről nem történt szabálytalanság. Ezzel együtt felkérték Székelyt, hogy a jövőben fordítson még nagyobb figyelmet hivatala pártatlanságára és a pártatlanság látszatának fenntartására. Az ombudsman az ülés után annyit mondott, hogy belső fegyelmi vizsgálatot indított a levelezést folytató osztályvezető ellen, mert azt a látszatot keltette, hogy a panaszos által befolyásolható a jelentés elkészültének időpontja. A konkrét eset kapcsán elmondta: május végén sürgették a civilek a hivatalt, hogy minél előbb jelenjen meg a jelentés, ő azonban vizsgálatot rendelt el, ami szeptemberig tartott. A végső jelentés ráadásul a korábbi tervezetekhez képest nem csekély változtatásokon esett át. Tagadta, hogy a TASZ beadványa és az ombudsmani jelentés kilencven százalékban megegyezne. Leszögezte, hogy nem mond le, „erre csak akkor kerülhetne sor, ha Magyarországon ellehetetlenült az alapjogvédelem”.
