Csúcsot döntött tavaly a kisvállalkozások részesedése a közbeszerzésekben. A tenderek között csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya, a hatósági ellenőrzések módszere hatékonyabbá és átfogóbbá vált, ami szintén hozzájárul az uniós összevetésben is példaértékű átláthatósághoz.
Parragh László, a kamara és Rigó Csaba Balázs, a közbeszerzési hatóság elnöke (Fotó: Bodnár Patrícia)
Tavaly 10 361 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen hazánkban, összértékük meghaladta a 3294 milliárd forintot, párhuzamosan nagyobb teret nyert a kis- és középvállalkozói szektor és csökkent a korrupciós kockázat is – mondta tegnap a 2018-as évet összegezve Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Hozzátette, a közbeszerzések értéke tavaly a bruttó hazai termék 7,9 százalékát tette ki, 11 éves összevetésben pedig a bruttó hazai össztermék öt és nyolc százaléka között mozgott azok összértéke. Ami a kis- és közepes cégeket illeti, a szektor érvényesülését mutatja, hogy az elmúlt tizenegy évben ötből átlagosan négy tendert ők nyertek, tavaly pedig a források közel hatvan százalékát nyerték el.
Rigó Csaba Balázs felhívta a figyelmet, a közbeszerzések során növelni kellene a résztvevők számát. A verseny szempontjából jó tendencia, hogy 2015 óta csökken – egyharmadról mintegy egynegyedre – az egyajánlatos közbeszerzések száma. Egy eljárásra egyébként átlagosan hét ajánlás érkezik – jegyezte meg.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya uniós eljárásrendben a tavaly előtti 9,7 százalékról 4,8 százalékra esett, az uniós arányérték egyébként 5-10 százalék.
Csökkent a korrupciós kockázat is 2015 óta a hatóság ellenőrzési módszereinek változásával. Ezen felül szintén az átláthatóságot és gyorsabb ügyintézést szolgálja az elektronikus közbeszerzési rendszer mobilalkalmazása is, amely hamarosan angol nyelven is működik. Ha a tagállamonkénti átláthatóságot nézzük, Rigó Csaba Balázs elmondta, az Európai Bizottság átláthatósági mutatója alapján 2015, 2016 és 2017-ben hazánk a tenderek átláthatóságában az élmezőnyben végezve jóval megelőzte Ausztriát, Hollandiát és Franciaországot is. Mindezt még úgy is, hogy a 2017-es adatok negatív irányba eltérnek, a korrekciós kérelmet tartalmazó hatósági megkeresésre pedig nem reagált az Európai Bizottság.
Rigó Csaba Balázs a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, az ellenőrzések során a hatóság már a megelőzésben is érdekelt és szerepet vállal. Ellenőrzik továbbá a papírforma és a tényleges kivitelezés közötti egyezőséget, és ami még fontos változás, hogy az ajánlatkérő mellett már az ajánlattevő és a kivitelező is anyagi felelősséggel tartozik. A teljes folyamat során olyanra is akad példa, hogy az ajánlatkérő inkább nyílt eljárást választ, és versenyhelyzetet teremt. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke összefoglalóan azt mondta, a szabályozás és az ellenőrzés is életszerűbbé vált, a magyar gazdaságpolitika uniós negatív megítélése pedig azoknak köszönhető, akik ellenzik, de árulkodó a nemzetközi hitelminősítők „fáziskésése” is, hogy akár egy-két évet is várnak a magyar gazdasági teljesítmény elismerésével.
