Bayer Zsolt: Tűrhetetlen

A teljes sorozat

2016.03.08. 09:18 –

Bayer Zsolt

Tűrhetetlen (1.)

Faggyas Sándor kollégám a tegnapi lapszámban már megtette, de muszáj folytatnom a kiállást Donáth György mellett. - Egyszersmind tiltakozom az 1919-es és az 1945 utáni söpredék mai utódainak gyalázatos megnyilvánulásai ellen! Ezek, ha tehetnék, holnap vagy holnapután ismét ölnének. Épp oly kéjesen, mint elődeik. Mindezeken túl pedig itt az idő kimondani, egyszer s mindenkorra elég volt abból, hogy pusztán a zsidó szenvedéstörténeten keresztül szemléljük a történelmet, és ennek alapján írjuk a hivatalos kánont. Elég volt, elég volt, elég volt! És akkor lássuk a tényeket. (…)

Tűrhetetlen (2.)

Egy korabeli „vicc” szerint a zsidó népbiztosok azért tartották az egyetlen gojt, Garbai Sándort maguk között, hogy legyen, aki szombaton is aláírja a halálos ítéleteket. Ez az egyetlen, fekete és borzalmas tréfa is rengeteget elárul a kor hangulatáról. Arról, hogy milyen is volt az általános vélekedés a vörösterrorról és a Tanácsköztársaságról. - Persze, ez a vélekedés már azelőtt elterjedt, hogy Kun Béláék hatalomra kerültek volna a patkánylázadás szennyes hullámain. Móricz már 1918 végén feljegyzi naplójában, hogy a Néplapnál „fene nagy volt a zsidógyűlölet”. Ugyanő pedig Ady temetéséről így számol be: „Úriemberek és úrinők taposták egymást. Zsidók voltak. A zsidó frechség akkor világosodott ki előttem.” (…)

Tűrhetetlen (3.)

Az előzőekben azt próbáltam megmutatni, hogy a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat. - Az előzőekben azt próbáltam megmutatni, hogy a Tanácsköztársaság korbácsolta fel az országban az antiszemita indulatokat, s hogy ez alól nem tudták magukat kivonni a legkiválóbbak, legműveltebbek, legtehetségesebbek, leghaladóbb, legnagyszerűbb gondolkodók és alkotók sem. Móriczot hoztam példának, maradjunk még őnála egy rövid ideig. Naplójában egyebek mellett ezt olvashatjuk: „Két zsidó ül a hajón velem szemben. Valami rákényszerít, a most bennem forrongó tűnődések a zsidóság szerepéről, hogy erősen nézzem őket, s megállapítsam a lényüket (…)

Tűrhetetlen (4.)

A történelem kanonizálása, az emlékezetpolitika, továbbá a nyelvpolitika meghatározó hatalmi tényező. - A Kádár-rendszer mindhárommal élt (magától értetődő módon), és ennek során éppen a Tanácsköztársaság kanonizálásával, heroizálásával, valamint az ’56-os forradalom deheroizálásával és kriminalizálásával merült legmélyebbre a becstelenség, aljasság és hazugság mocsarában.
Az volt a tévképzetünk, hogy a rendszerváltást követően ez éppoly magától értetődő módon fog helyre billenni, s az addig hivatalos történelmi és irodalmi kánon, az emlékezetpolitikai és nyelvpolitikai erőtér meg fog változni.
Nem ez történt.
S ez egyszerűen érthetetlen. (…)

Tűrhetetlen (5.)

1885-öt írunk. Ebben az évben két gyermek születik Budapesten, akiknek sorsa, pályája és utóélete meghatározó fontosságú jelen értekezésünk szempontjából. - 1885-öt írunk. Egy német gyökerű, felső középosztálybéli családban fiúgyermek születik. A keresztségben a Bálint nevet kapja. 1885-öt írunk. Egy zsidó gyökerű, felső középosztálybéli családban fiúgyermek születik. A György nevet kapja. Hóman Bálintról és Lukács Györgyről van szó.
Egyikük történész lesz, a másik filozófus. Mindjárt az elején szögezzük le: szakmai, eszmei, értelmiségi tevékenységüket egy évszázad elteltével sem vitatja senki. (A legújabb kori, a Hóman-szobor okán fellángolt vitákban egyesek ugyan megkísérelték Hóman történészi teljesítményét megkérdőjelezni, de ez egyáltalán nem számít, ugyanis ezek a paprikajancsik semmit sem tudnak Hóman történészi teljesítményéről, ez irányú megnyilvánulásaik kizárólag politikailag motivált aljasságnak minősülnek.) (…)

Tűrhetetlen (6.)

Hóman Bálint életútja után ismerkedjünk meg Lukács Györgyével. - Lukács (Löwinger) György tehát szintén 1885-ben látta meg a napvilágot egy jómódú, felső középosztálybeli zsidó családban. Apja az Általános Hitelbank igazgatója volt, aki zsidó származása ellenére nemesi rangot vásárolt magának, s lett Szegedi Lukács (Löwinger) József.
Lukács György jogi egyetemre járt, Kolozsváron szerezte meg diplomáját, majd külföldön, Berlinben tanult. Már tizenkilenc éves korában beleveti magát a közéletbe, és megalapítja a Thália Társaságot. De alapító tagja a Vasárnapi Körnek és a Galilei Körnek is. Ebben az időszakban szoros kapcsolat fűzi Balázs Bélához, kettejük viszonyát Lenkei Júlia irodalmi „fegyverbarátságnak” nevezi. Balázs Béla 1918 után értetlenül áll Lukács „bolsevik fordulata” felett. (…)

Tűrhetetlen (7.)

Miután vázlatosan megismertük Hóman és Lukács életútját, talán érdemes eltöprengenünk azon, honnan is ered kettejük megítélésének különbsége. - Miután vázlatosan megismertük Hóman és Lukács életútját, talán érdemes eltöprengenünk azon, honnan is ered kettejük megítélésének különbsége, miért lehet egyikük tagja a kánonnak, miért állhat szobra köztéren és a Corvinus egyetemen is, míg a másiknak nem?
Az életút ismeretében kimondhatjuk: Hóman iskolaalapító volt, emberbarát, a szegények pártfogója és istápolója, reformer, Székesfehérvár felvirágoztatója (ezért akarták ott felállítani a szobrát), ezen felül tudós történész. Ugyanakkor antiszemita politikus, a zsidótörvények előkészítője és támogatója, aki mindvégig, a józan ész határain messze túl támogatta Magyarország második világháborús részvételét, és kitartott akkor is tév- és rögeszméi mellett, amikor már nem lehetett kitartani. (…)

Tűrhetetlen (8.)

Létezhet felelős gondolkodás és megoldás is. - Például az, ha Hóman és Lukács érdemeit egyaránt elismerjük, ezzel együtt pedig nem hallgatjuk el egyikük bűneit sem. Leginkább az okulásunk okán. S akkor szobraik felett ott lebeghetne az örök figyelmeztetés: Erényeiket elismerjük és tiszteljük, bűneiket megvetjük és örökre elvetjük. De valami akadályozza ezt a természetesnek és egyszerűnek tűnő megoldást, ezt a lehetőséget. Kár lenne, ha örökre így maradna. Több okból is. Először azért, mert egy esetben már sikerült konszenzusra jutni egy történelmi személyiség megítélésében. Nagy Imre ez a személyiség. (…)

Tűrhetetlen (9.)

Az előző részben hosszan idéztem Sebes Gábor Emlékezet és cinizmus című írásából a Nagy Imrére vonatkozó részt. - De tisztánlátásunkat nagyban növeli, ha a szerző tanulmányának többi részét is elolvassuk:
„A minap a német megszállás Szabadság téri emlékműve előtt vezetett az utam. Mélyen megdöbbentett az emlékmű előtt összehordott kavicsok, bőröndök, fényképek és az Orbán-kormányt gyalázó szövegek bazári látványa. Sokan azt hiszik, hogy »a zsidók« tiltakoznak az emlékmű ellen. De éppen ellenkezőleg: a zsidók csak egy cinikus játszma részei. Mint minden zsidónak, nekem is haltak meg rokonaim a Holokausztban, de hogy a halálukat több mint 70 évvel később a demokratikusan megválasztott kormány elleni harcban használják ütőkártyának, azt blaszfémiának tartom. (…)

Tűrhetetlen (10.)

Olykor az az érzése támad az embernek, hogy az emlékezetpolitikában és a bűnök megítélésében is jelentősége van annak, hogy valaki zsidó vagy sem. Magyarán, faji alapon ítélődnek és ítéltetnek meg bűnök, erények, mintha ez számítana. Mintha EZ számítana. Méghozzá oly módon, hogy a zsidó származás egyfajta menlevél az elkövetett bűnökre, míg a zsidósággal szemben elkövetett bűn súlyosbító körülménynek számít. Ez mindjárt felveti az örök kérdést is: összemérhető, összehasonlítható-e a nácizmus és a kommunizmus iszonyata, összemérhetők-e a huszadik század két szörnyideológiájának bűnei. (…)

Tűrhetetlen (11.)

A tűrhetetlen kettős mérce kevésbé „hangos”, ám ugyanilyen plasztikus példája a numerus clausus megítélése. Az előző részben láthattuk, hogy a hivatalos kánon szerint az egy rendbeli gyilkossággal vádolt Zentai Károlyt mindenképpen meg kell büntetni, mert egy zsidót ölt meg a vád szerint a vészkorszak idején, ám a tömeggyilkos Solomon Morelt Izrael nem adta ki, és Rózsahegyi Péter szerint Morel és Zentai nem is tehető egy lapra, mert Morel bűne „érthető” azok után, ami vele történt a világháború alatt.
A tűrhetetlen kettős mérce kevésbé „hangos”, ám ugyanilyen plasztikus példája a numerus clausus megítélése.
A numerus clausus (zárt szám) elnevezésű törvényt 1920-ban hozták meg. (...)

Tűrhetetlen (12.)

Ezra Pound kétségtelenül a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb költője, egy zseni, továbbá nagylelkű mecénás – és egy fasiszta antiszemita. „Léthe képmása, / és a bágyadt, / De arany fényben / fürdő mezők, / Szürke sziklák / és alattunk / Egy tenger / Gránitnál keményebb, / békétlen, sosem-nyugvó; // Fennkölt formák / isteni mozdulatokkal, / Veszélyes látvány; / s egyikük így szólt: / »Ez Akteón.« / Arany-lábvértű Akteón! // Szép réteken át, / E mező hideg arcán keresztül / Ősi nép hadai, / Békétlen, folyvást-mozgó / Hangtalan díszkiséret.” A költeményt Eörsi István fordította. És Ezra Pound írta. A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását. (...)

Tűrhetetlen (13.)

Céline, Hauptmann, Hamsun. Ők hárman következnek a sorban. Louis-Férdinand Céline 1894-ben született Courbevoi-ban, Franciaországban. Orvos és író. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy orvosi diplomamunkáját Semmelweis Ignác munkásságáról írta. Az első világháborúban súlyosan megsérült, kitüntették. Utazás az éjszaka mélyére című regényét 1934-ben adták ki, ami egy csapásra világhírűvé tette. Megkapta a Renaudot-díjat, és a Goncourt-díjra is őt várták, ám azt végül nem neki ítélték oda.
A harmincas évektől kezdve antiszemita pamfleteket írt és jelentetett meg, a német megszállás után antiszemita lapokban publikált tovább, együttműködött a Vichy-kormánnyal, mindezért kollaboránsnak számított. A háború után Németországba(!) majd Dániába menekült, ott is tartóztatták le. (...)

Tűrhetetlen (14.)

A huszadik századi drámairodalom kiemelkedő alakja Gerhart Hauptmann. „Olyan korszak, mely nem találja meg a maga hősét, beteges: lelke rosszul táplált, és mintegy »krónikus dyspnoé«-ben szenved. Alig találta meg azt az embert, aki mindazt kimondja, amire szükség van, hirtelen új sav árad szervezetébe, a dyspnoé eltűnik, a vérkeringés szabályozódik, és meggyógyul. A lángelmék minden korszakban azok a kisszámú emberek, akik beszélni tudnak. A többiek némák vagy dadognak. Nélkülük semmit sem tudnánk az elmúlt korokról, csak idegen ékírásaink volnának, amelyek megzavarnának és kiábrándítanának bennünket. (…)

Tűrhetetlen (15.)

A kommunizmus nem a második világháború után kezdődött, és nem 1919. március 21-én kezdődött. A kommunizmus akkor kezdődött, amikor a közgondolkodásban felbukkantak a kommunista eszmék, amikor a lelkekben és az agyakban gyökeret vert a felforgatás, az osztályharc és a terror (mint a szép új világ eljövetelének eszköze) ideája.
„A lélek megváltásához éppen a lélek feláldozására van szükség: egy misztikus etikából kiindulva vad reálpolitiker-ré kell válni, és nem egy mesterséges kényszert, hanem a »NE ÖLJ!« abszolút parancsát kell megszegni.” Ezt írta Lukács György, és senki, azóta senki sem tette fel a kérdést, hogy ezekkel a gondolatokkal miképpen lehet helyet foglalni a szellemi pantheonban, miképpen lehet kiérdemelni a tiszteletet és a megbecsülést. (...)

Tűrhetetlen (16.)

Ott hagytuk el az eredeti gondolatmenetet, hogy nem lehet különbséget tenni a között, hogy faji vagy osztályalapon akarják-e kiirtani a társadalom egy részét. S ebből következően Lukács György, aki szerint a lélek felszabadításához úgy jutunk el, ha megszegjük a „Ne ölj!” abszolút parancsát, nos, ez a Lukács György semmiben sem különbözik Hitlertől. Vagy Goebbelstől. Emlékeznek még? Lukács György azt írta és hirdette, hogy az ember nem ölheti meg az anyját, csak akkor, ha az osztályárulóvá válik. Miben különbözik ez az iszonyat például attól, ahogy a Goebbels házaspár, mielőtt öngyilkosságot követett el, megmérgezte hat gyermekét? S azt se felejtsük el, hogy Goebbels a szocializmus, a szocialista eszme híve volt, az NSDAP-ban a szegények pártját látta, és a tőkések ellen akart harcolni, még úgy is, hogy e „szent harchoz” a bolsevikokkal szövetkezik! (...)

Tűrhetetlen (17.)

A széles olvasóközönség még csak nem is hallotta – mert nem hallhatta – Incseli Szőts András nevét,
illendő és helyénvaló, hogy megismerjük az emléktáblájának avatásán elhangzott beszéd rá vonatkozó részét. Kövér László beszéde amúgy más tanulságokkal is szolgál!

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy gyilkosnak és áldozatának összefonódó emberi sorsa sokszor jobban megvilágít egy történelmi korszakot, mint a hivatalos történelemírás, különösen akkor, ha azt a történelmet évtizedeken keresztül a gyilkosok eszmei utódai írják.
Incseli Szőts András és Korvin Ottó kortársak voltak. (...)

Tűrhetetlen (18.)

E szembenézéseknél mennyivel egyszerűbb eltüntetni a kánonból és az emlékezetből mindenkit. Mindenkit, aki nem illik oda valamiért a hivatalos kánonírók és emlékezetpolitikusok szerint.
Mennyivel egyszerűbb eltüntetni és gyalázni Tormay Cécile-t, Herczeg Ferencet, Nyirő Józsefet, Klebelsberg Kunót, Wass Albertet, Hóman Bálintot, Donáth Györgyöt – és mindenki mást. Igen, ne feledjük: ugyanazok, akik ma ezeket az embereket tagadják ki a hivatalos kánonból, negyven éven át Márai Sándort is kitagadták…
„A múltat be kell vallani”… Hát valljuk be! Mert eleddig a múlt nem volt és nincs bevallva. Ami be van vallva, az a múlt egy része csupán, és annak az egy résznek a fele legalább szintén nem bevallva van, hanem elhazudva. (...)

Tűrhetetlen (19.)

Otto Skorzeny nevét talán mindenki hallotta. Ő volt a nácik romantikus hőse, Robin Hoodja, mesebeli királyfia és sebezhetetlen 007-es ügynöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1908-ban született Skorzeny, akinek arcát párbajokból származó sebhelyek díszítették, 1932-ben Bécsben belépett a náci pártba. Az Anschluss még Bécsben éri, de 1940-ben már Hitler közvetlen közelében szolgál, sőt, állítólag ő volt a Führer egyik kedvenc SS-tisztje. Végigharcolja a nyugati frontokat, majd egy kevésbé romantikus epebajjal kerül kórházba, és gyógyulása után kap megbízást egy titkos kommandó megszervezésére.

Skorzeny eleget is tesz a felkérésnek, és hamar bizonyíthat is: 1943-ban ő szabadítja ki csapatával a Sasso-hegyi Hotel Campo Imperatoréból az ott fogva tartott Mussolinit. Aztán ő vezeti a Tito elleni sikertelen merényletkísérletet, ő rabolja el Horthy fiát, hogy így akadályozza meg a kormányzó kiugrását a háborúból. Az ardenneki offenzíva alatt, 1944 végén (ezt dolgozza fel a Halál ötven órája című nagyszerű film) csapatával amerikai egyenruhába öltözve, az ellenséges vonalak hátában hajt végre sorozatos szabotázsakciókat. (...)

Tűrhetetlen (20.)

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete levelet írt a Magyar Hírlap főszerkesztőjének, a lap tulajdonosának, Rogán Antalnak, valamint Karas Monikának, az NMHH elnökének. A levelet nyilvánosságra hoztam a blogomon, ez ellen a nagykövetség tiltakozott, majd ugyanezt a levelet nyilvánosságra hozták a Szombat.org felületen, immáron magyar fordításban. Ilan Mor a Magyar Hírlapban 2016. február vége és március közepe között megjelent, Tűrhetetlen című cikksorozatomat kifogásolja, sőt, egyenesen „tűrhetetlennek” tartja, hogy egy ilyen cikksorozat megjelenhet egy „vezető magyar politikai napilapban”. Mindez Ilan Mort „megdöbbenti és felkavarja”.

Nincs ezzel semmi baj, a baj azzal van, hogy miért döbben meg és kavarodik fel a nagykövet úr(…)

Tűrhetetlen (21.)

„Az Együtt majd lefordítja magyarra Orbánék gyáva és gonosz nyelvezetét.” Hogy amikor sorosoznak meg idegen ügynököznek, akkor zsidóznak. Hogy amikor úgymond nemzeti tőkésosztályt építenek, akkor közpénzt lopnak. Ők félrebeszélnek, mi magyarul. Hogy mindenki értse, mi folyik itt.” Muszáj visszatérnem erre. Erre a nyilatkozatra, amelyet egy Szigetvári Viktor nevű sejthalmaz adott ki, miután a vele folytatott vita során Németh Szilárd kivonult az ATV stúdiójából. (...)

Tűrhetetlen (22.)

Új hír jött. Az emberi ostobaság ismét két vállra fektette az emberi szellemet, a sötétség ismét meggyújtott egy fekete gyertyát, és mélyen meg volt róla győződve, hogy ő a fény. Ez a hír jött: „A német Zöldek ifjúsági tagozata szerint a mostani futball-Európa-bajnokságon a német szurkolóknak nem kellene a német zászlót lobogtatniuk, mert az nacionalizmus, ami rossz és veszélyes dolog. Úgy vélik, a meccseken tapasztalható »party-patriotizmus« erőszakot szül. (…) »A nacionalizmus a patriotizmus egy formája. Aki hazafinak határozza meg magát, az kirekeszt másokat. A patriotizmus hatásának mindig vannak következményei, különösen ott, ahol agresszívabb formában jelenik meg, és a másikat ellenségként bélyegzi meg. (…)

Tűrhetetlen (23.)

A legnagyobb iszonyodás pedig az „ítélő” tömeg érintése.
„Ember semmitől se viszolyog jobban, mint attól, hogy olyasmi érjen hozzá, amit nem ismer. Ami hozzáér, azt látni akarja, fölismerni vagy legalább valahova besorolni. Idegen érintés elől mindenütt kitér az ember.”

Elias Canetti kezdi e szavakkal Tömeg és hatalom című művét.
A következő lépcsőfoka a viszolygásnak, amikor az ember ismeri a borzalmat, ami hozzáér vagy hozzá akar érni. Nem is viszolygás az akkor már, hanem iszonyodás.
A legnagyobb iszonyodás pedig az „ítélő” tömeg érintése. (...)

Tűrhetetlen (24.)

Azóta eltűnt a valóságos Bastille, ám a tömeg mindent Bastille-nak lát.
Már képtelen olyan ütemben kiürülni, hogy ne rettegjen a széthullástól. „A tömeg széthull. Érzi, hogy szét fog hullani. Fél a széthullástól. Megmaradnia csak akkor lehet, ha a kiürülés folyamata folytatódik, újabb csatlakozó emberek által. Csakis a tömeg növekedése gátolhatja meg, hogy egyedei visszamásszanak magánterhei alá” – írja Canetti.

De a tömeg elérte maximális kiterjedését, s ez szükségképpen és magától értetődően jár együtt az intellektus soha nem látott mélyrepülésével. (...)

Tűrhetetlen (25.)

Mi tagadás, e sorok írója nem büszke arra, hogy sikerült néhányszor ezek szintjére süllyednie.

„Ne hagyjuk magunkat. Halkan mondom, ne gondolják, hogy az indulat beszél belőlem, és lassan, hogy mindenki értse: a k… anyját mindenkinek, aki nem ismeri el, hogy mi akkor is magyarok vagyunk, ha ezzel a kormánnyal, az által képviselt kirekesztés gyalázatával szembeszegülünk” – vallotta az aktuális tömeg egyik szónoka, és hatalmas taps, ováció volt a jutalma, amely aztán hónapokig visszhangzott a médiában is.
„K… anyját a kormányzati gyermekéheztetőknek. A k… anyátokat! Azt!” – írja az ellenzéki blogger a tömegből, és elismerés illeti érte. (...)

Tűrhetetlen (26.)

Az elmúlt néhány évben meg kellett tanulnunk egy nevet, egy fogalmat: az Iszlám Államét.
Ez a képződmény – amely egyáltalán nem független az egykori gyarmattartó országok közel- és közép-keleti tragikus politikájától és súlyos bűneitől – korunk legborzalmasabb terrorszervezete.

Az Iszlám Állam (kalifátus) ideológiája kizárólag vallási alapú, teljes mértékben nemzetek felett áll. Önmagának követeli a vallási (lelki) fennhatóságot a világ összes muzulmánja felett, és egy államban (kalifátusban) kívánja egyesíteni Észak- és Közép-Afrikát, az Arab-félszigetet, Szíriát, Irakot, Jordániát, Izraelt (Palesztinát), Libanont, Ciprust, Törökország déli részét, valamint Spanyolországot és Boszniát, de ez utóbbiba beleértik az egész Balkánt, fel egészen Magyarországig. (...)

Tűrhetetlen (27.)

(A no-go zónákról I.)

„Nincsenek no-go zónák az Egyesült Királyságban. Nincsenek olyan területek az Egyesült Királyságban, ahol a bűnüldöző szervek, a rendőrség, az ügyészek nem tudják alkalmazni a jogrendet. Ezt mi világossá is tettük a magyar hatóságoknak, vagyis, hogy az információ, amelyet kaptak, az hamis” – mondta Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete – olvasható a Hír Tv honlapján. (...)

Tűrhetetlen (28.)

(A no-go zónákról II.)

Evan Davis, a BBC műsorvezetője penetráns módon esett neki minap a magyar külügyminiszternek, mondván, Londonban és Nagy-Britanniában nincsenek is no-go zónák. „Ön elhiszi ezt az állítást?” „Járt már az Egyesült Királyságban, járt már Londonban?” „És mégis azt hiszi, vannak no-go zónák a városban, amiket a migránsok uralnak?” „Ez nevetséges, használja a szemét, nevetséges…”

Ezeket a mondatokat Evan Davis vágta Szijjártó Péter fejéhez, és az adás után egészen biztosan sok-sok gratulációt kapott kollégáitól. Az a belterjes, levegőtlen, ócska és hazug közeg pontosan az olyan ócska, hazug, cinikus gazembereket sztárolja, mint amilyen Evan Davis. (...)

Tűrhetetlen (29.)

(A no-go zónákról III.)

Az előző részben emlegettük azt a Evan Davist, aki a BBC műsorvezetőjeként – amúgy elfogadhatatlan stílusban - nekirontott a magyar külügyminiszternek, mondván, hogy Nagy-Britanniában nincsenek no-go zónák.
Nos, ez annál is inkább érdekes fejlemény, hogy Evan Davis munkaadója, maga a „nagy”, etalonnak tekintett és megfellebbezhetetlen tekintélyű BBC forgatott dokumentumfilmet a londoni no-go zónákról! A spíler blog talált rá a (kor)dokumentumra. Eszerint a BBC négy évvel ezelőtt No Go Britain címmel mutatott be egy dokumentumfilmet a BBC Fouron, vagyis a társaság kulturális csatornáján. (...)

Tűrhetetlen (30.)

(A no-go zónákról IV.)

„Newhamnek a Canning Townhoz és Forest Gate-hez hasonló részei az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű és a szegénység által leginkább sújtott belvárosi körzetei közé tartoznak. Canning Town arról is nevezetes, hogy ez a világon az egyetlen hely, ahova a DHL csomagküldő szolgálat nem kézbesít küldeményeket, bár ez a cég a Bagdadhoz hasonló háborús övezetekbe küldött csomagok kiszállítására is fel van készülve. Bár a tanács és a rendőrség nagy erőfeszítéseket tesz a bűnözés visszaszorítása érdekében, még mindig sok aggodalmat okoznak ezek a problémák Newhamben. (…)

Tűrhetetlen (31.)

(A no-go zónákról V.)

A Magyar Nemzet (amely most érezhető kárörömmel számolt be arról, hogy több érintett nyugati ország nagykövetsége vagy külügyminisztériuma tiltakozott Szijjártó Péter kijelentése, illetve a kormány szórólapja miatt) 2016. március 30-án még nagyon hosszú és komoly elemzést tett közzé a no-go zónákról. A szerzők: Albert Enikő, Balogh Roland, Kuthi Áron. Az alábbiakban ebből az összeállításból közlök részleteket: (…)

Tűrhetetlen (32.)

Töprengtem kicsit, kell-e ezzel egyáltalán foglalkoznom, éri-e az időt, amit majd ráfordítok, érdemes-e egyáltalán egy Jámbor Andrásba beleölni a perceket, melyek összeállnak úgy háromnegyed órává is, elvéve ennyit a hasznos, békés, normális életből, elrabolva könyvtől, vagy csak a Csengetett Mylordtól – szóval, kell-e nekem egyáltalán felemelnem ezt a becstelen alakot a tűrhetetlenség magasságába. (…)

Tűrhetetlen (33.)

De rugózzunk egyet a jelen ugródeszkáján, hogy újra visszaszaltózzunk a múltba egy kicsit!

Szóval, Jámbor, a szatócstanonc, kifogásolja visszaemlékezésemet az egykori Népszabadság-olvasókra, és a nyolcvanas évekbeli érzésekre. Azt állítja, gátlástalanul, hogy az „És a »Moszkváig« átfutotta az emberfia a »Nemzetet«, és látta, hogy kiknél van még »Nemzet«. Azokkal összetartoztál. Akik pedig Népszabadságot szorongattak a hónuk alatt, »azok voltak a rohadt, tetves komcsik, akiknek majd szét kell cseszni a fejét«” kitétel a most megszűnt Népszabadság jelenlegi újságíróira vonatkozik, ezzel őket „illettem”. (…)

Tűrhetetlen (34.)

S akkor a végére hagyjunk igazi csemegéket.

Jámbor a beltenyészetből imigyen dörren rám, a saját ülepe alá gyömöszölt posztamenséről, mint fordított oszlopszentjeink egyike, akik onnét, fentről üvöltik egyfolytában, hogy nincsen semmi bizonyosság, nincsen semmi végső igazság, nincsen ómega és alfa, nincsen első elv és végső cél, nincsen első mozgató sem, tehát nincsen Isten és nincsen hagyomány, és rajtuk kívül nincsen érinthetetlen és nincsen szent sem.
Szóval így dörög le Oszlopos Jámborion a magasságból, minden kétség nélkül rám s rajtam keresztül miránk: (…)

Tűrhetetlen (35.)

Igazán fantasztikus írás jelent meg a 444.hu portálon

Igazán fantasztikus írás jelent meg a 444.hu portálon, amely nem egyszerűen George Soros fennhatósága alatt áll, de egyre gyanúsabb, hogy – a Magyar Narancs című kiadvánnyal együtt – az amerikai titkosszolgálat is befolyásolja az ott megjelenő anyagokat. Ezt a valóban komoly érdeklődésre számot tartó írást Sarkadi Zsolt jegyzi, aki most kapott Prima Junior Díjat. (...)

Tűrhetetlen (36.)

Ássuk magunkat még mélyebbre az ügyben a 444 „leleplező”, valójában kármentésként megírt, és minden valószínűség szerint az amerikai titkosszolgálat által rendelt cikke nyomán.

Az előző részben tehát kiderült, hogy egy pakisztáni tábornok, aki drog- és fegyvercsempészettel foglalkozott, a CIA ügynöke volt, ezért az amerikai hatóságok elnézték üzelmeit, olyannyira, hogy a BCCI nevű, banknak álcázott, valójában pénzmosodaként és nemzetközi bűnszervezetként működő, Amerikában is tevékenykedő hálózat tevékenységét is elnézték, sőt, az ellene szóló bizonyítékokat eltüntették, mivel nevezett pakisztáni tábornok itt tartotta a drogpénzeket. Ennek a hálózatnak volt a strómanja Pharaon, a szaúd-arábiai milliárdos. (...)

Tűrhetetlen (37.)

Pharaon szabadon jár-kel a nagyvilágban, az elmúlt években megfordult nemcsak Magyarországon, hanem Horvátországban és Franciaországban is

Több mint két évtizednyi zavartalan drog- és fegyvercsempészet, valamint pénzmosás után, amely tevékenységek mind-mind az amerikai hatóságok, sőt, mint láttuk, a Fehér Ház tudtával és segítségével zajlottak, ugyanezek az amerikai hatóságok 1991–92-ben elfogatóparancsot adtak ki a BCCI vezetői ellen. Ez az az elfogatóparancs, ami a mai napig, vagyis immáron huszonöt éve érvényben van. (...)

Tűrhetetlen (38.)

Pharaon tehát zavartalanul utazgatott a világban 1991 óta

Pharaon tehát zavartalanul utazgatott a világban 1991 óta, amikor is elfogatóparancsot adott ki ellene az FBI, majd az amerikaiak mindent elkövettek annak érdekében, nehogy valahol véletlenül elfogják a BCCI egykori strómanját, aki több mint valószínű, hogy egyszersmind a CIA ügynöke.

Pharaon pedig 2014-ben folyamodott magyar vízumért.

A 444 vonatkozó cikke is megjegyzi, hogy ez éppen az az időszak, amikor a lehető legrosszabb az amerikai–magyar viszony, amikor éppen kirobban a kitiltási botrány, és az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, bizonyos Goodfriend elkezd úgy viselkedni, mint egy rohadék helytartó, mint valami defterdár. (Egyszer talán majd azt is megtudja a széles nyilvánosság, vajon miért rendelték aztán haza egyik pillanatról a másikra ezt a Goodfriend nevű gazembert…) (…)

Tűrhetetlen (39.)

Teljesen nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata befolyásolja a magyar nyilvánosság bizonyos szegmenseit!

A 444, a Soros-féle magyarországi helytartóság egyik legnagyobb tétele (vö.: Murphy törvénye: „Az emésztőgödörben mindig a legnagyobb darabok úsznak legfelül.”) tehát megírja, hogy Pharaon a CIA megbízásából érkezik Magyarországra, és a CIA megbízásából kezd üzletelni nálunk, ráadásul „kormányközeli” vállalkozókkal. Mindennek a nagy „mestertervnek” az a lényege, hogy utóbb mindezt a kormány orra alá lehessen dörgölni, esetleg zsarolásra lehessen felhasználni bizonyos dolgokat. (…)

 

 

Bayer Zsolt: TűrhetetlenA teljes sorozat#Bayer_Zsolt #sorozat #Tűrhetetlen #MagyarHírlap

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. március 20.