Miközben állandóan rettenetes elnyomást vizionál, megnyilatkozásai elöntik a nyilvánosságot. Nem furcsa ez? Aki ebben a hazában élt, és figyelt az elmúlt harminc évben, annak nem. Íme, a legfrissebb világhálós bejegyzése: „Az egyházi, különösen a katolikus klérussal való összefonódás, a kereszténység unalomig történő sulykolása, az ifjúság oktatásának, nevelésének részbeni átengedése az egyháznak.”
Jenő tehát unja az egyházi intézményeket, a kórházakban dolgozó nővéreket és orvosokat, a tanárokat, az európai kultúra megőrzését. Nála ez „sulykolás”. Akárcsak Fletónál és becses nejénél, Klára asszonynál, aki szerint ugyebár a templom az új stadion. Szürreális rémtörténet. Hiszem, hogy egy józan baloldali érzelmű sem azonosulhat vele. Mert az ő őseik is kereszttel nyugszanak, és ez a Kaltenbach-féle tempó őket is taszíthatja.
