Választás
A betonbiztos választási rendszerben érdemi manipuláció lehetetlen
– A választási csalások lehetőségét hogyan zárja ki a törvény?
– Az Alaptörvény szintjén a választások tisztaságának alapját az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése teremti meg, amely rögzíti, hogy az országgyűlési képviselőket „általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson” választják. Az Alaptörvény 9. cikk (3) e) pontja további garanciát jelent azzal, hogy a választások időpontjának kitűzését a köztársasági elnök hatáskörébe utalja, ezzel kizárva a végrehajtó hatalom közvetlen befolyását – fogalmaz ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
– Az részletszabályokat Ve. tartalmazza. A Ve. 2. § (1) bekezdése rögzíti az alapelveket, így különösen a választás tisztaságának megóvását, az esélyegyenlőséget és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást.
– A törvényi feltételek tehát egyértelműek, ugyanakkor ezek betartását mi garantálja?
– A Ve. 14. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a választási bizottságok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervek, amelyek elsődleges feladata a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása és a pártatlanság érvényesítése.
E rendszer egyik legfontosabb garanciális eleme a pluralizált összetétel. A Ve. 16–19. § alapján a választási bizottságok választott és megbízott tagokból állnak, ahol a megbízott tagokat a jelölő szervezetek delegálják.
Ez azt jelenti, hogy a választási folyamat ellenőrzésében az ellenzéki és kormánypárti szereplők egyaránt közvetlenül részt vesznek.
– A végrehajtói hatalomnak vannak lehetőségei a választás befolyásolására?
– Ezzel összefüggésben különösen jelentős az összeférhetetlenségi szabályok rendszere (Ve. 18. §), amely kizárja többek között a köztársasági elnököt, a képviselőket, a közigazgatási vezetőket vagy éppen a jelölteket a bizottsági tagságból. Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a választási eljárásban részt vevő döntéshozók intézményesen is elváljanak a politikai hatalomtól, így erősítve a pártatlanságot.
– A szavazás során milyen garanciák léteznek a visszaélések elkerülésére?
– A Ve. 180. § szerint a szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
A választási rendszer megbízhatóságának további kulcseleme a szavazatszámlálás részletes, formalizált és többszörösen ellenőrzött rendje.
A Ve. 188–196. §-i rendkívül precíz módon szabályozzák a számlálás folyamatát: a szavazólapok ellenőrzését, az urna sértetlenségének vizsgálatát, az érvényességi kritériumokat, valamint azt a kötelezettséget, hogy a szavazatokat legalább kétszer meg kell számolni, és addig kell ismételni a számlálást, amíg az eredmények egyeznek.
– A választási bizottságok mellett további biztosítékok is beépültek a rendszerbe?
– A nyilvánosság szintén alapvető garanciális elem. A Ve. 187. § alapján a szavazatszámlálás során jelen lehetnek nemcsak a bizottsági tagok, hanem megfigyelők, médiaszolgáltatók és nemzetközi megfigyelők is. Ez a szabály a választási eljárást a társadalmi kontroll alá helyezi, amely a demokratikus legitimáció egyik kulcseleme.
A rendszer stabilitását tovább erősíti a jogorvoslat gyors és többfokú rendszere. A Ve. 208–232. §-i alapján kifogás, fellebbezés és bírósági felülvizsgálat is igénybe vehető, rendkívül rövid (jellemzően háromnapos) határidőkkel. A végső fórum a Kúria, amely nemperes eljárásban dönt. Ez a gyorsaság különösen fontos, mert a választási jogviták esetében az idő tényezője kritikus a legitimáció szempontjából.
– Mi a választás tétje? Csupán új képviselőket választunk, és rajtuk keresztül kormányt, vagy ennél sokkal többről van szó?
– Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdéséből következően a választás tétje az, hogy ki gyakorolja a népszuverenitást az Országgyűlés útján, mivel „a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja”. Ez nem pusztán politikai kérdés, hanem közjogi értelemben a jogalkotó hatalom személyi összetételének meghatározása, amely közvetlen hatással van a teljes jogrendszer alakulására. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul, így a választás eredménye meghatározza a törvényhozó és közvetetten a végrehajtó hatalom viszonyát is.
A választások tétje továbbá a kormányalakítás lehetősége.
Az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdése alapján a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg, így a parlamenti többség összetétele közvetlenül meghatározza a végrehajtó hatalom irányát. Ebből következően a választás eredménye nemcsak jogalkotási, hanem kormányzati hatáskörök gyakorlását is eldönti, beleértve a költségvetési politikát (Alaptörvény 36. cikk), a rendeletalkotást (15. cikk (3) bekezdés), valamint az államszervezet működésének tényleges irányítását.
Uniós jogi szempontból a választás tétje kiterjed az Európai Unió döntéshozatalában való részvételre is.
Az EUSZ 10. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy a tagállamok képviseletét az Európai Tanácsban az állam-, illetve kormányfőjük, a Tanácsban pedig a kormányuk látja el. Ez azt jelenti, hogy a magyar országgyűlési választások közvetetten meghatározzák Magyarország álláspontját az uniós jogalkotás során.
Nemzetközi jogi szempontból a választás tétje a demokratikus legitimitás fenntartása.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke előírja a szabad választások biztosítását. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Mathieu-Mohin és Clerfayt kontra Belgium, 1987 ügyben hangsúlyozta, hogy a választások eredményének tükröznie kell a választói akaratot, mert ennek hiányában sérül a politikai rendszer legitimációja.
