Ünnep

Zselés szaloncukor helyett vörösboros szilvás?

Meglepő ízek törnek előre az ünnepi időszakban

A hagyományos ízesítések, a zselés és marcipános szaloncukor mellett a gyártók számos különlegességgel készültek az idei szezonra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Édességgyártók Szövetségének kedden kiadott közös körképe szerint a legtöbb vásárló továbbra is a jó ár-érték arányú, kiváló minőségű alapanyagokból készült édességeket keresi.

Zselés szaloncukor helyett vörösboros szilvás?
Szaloncukorból még mindig a zselés a népszerű, de a többi ízből is vásárolunk. Évente 3500 tonna szaloncukor kerül a boltokba
Fotó: MH archív/Papajcsik Péter

Bár az elérhető ízek és a recepttúrák sokat változtak az elmúlt 100 évben, a szaloncukor még mindig ikonikus terméke a karácsonyi ünnepkörnek Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok körében is, évente 3000–3500 tonna fogy el a hazai piacon.

Miközben a fogyasztás mennyisége az elmúlt években nem változott, a kereslet szerkezete átalakulóban van.

A tradicionális ízek továbbra is nagyon népszerűek, ahogyan a prémium termékek iránt is stabil a kereslet.

A piacról azonban egyre inkább kiszorulnak az alacsony kakaótartalmú, úgynevezett alsópolcos termékek, amelyek a minőségben már túl nagy kompromisszumot várnak el a fogyasztóktól - írta meg a FEOL.

Az idei szezonban a körkép szerint az látszik, hogy a vásárlók két irányba mozdulnak:

  • Egyrészt továbbra is nagyon erős az érdeklődés a hagyományos, nosztalgikus ízek és formák iránt, amelyek zászlóvivője egyértelműen a zselés szaloncukor, amelyet a kókuszos, marcipános és mogyorókrémes követ,
  • Másrészt egyre többen keresik az innovatív, különlegesebb szaloncukrokat, mint például a magas gyümölcstartalmú (körte, áfonya, rumos vagy vörösboros szilva), vagy prémium olajos magvakkal, pisztácia-, illetve diótöltelékkel készített szaloncukrokat.

A nagy áruházláncokban kapható márkák mellett erős a kereslet a jellemzően kis mennyiségben, cukrászdákban vagy kézműves kisüzemekben készült termékek iránt is, amelyek jellemzően nem is kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.

Ami az árakat illeti, a kakaó az elmúlt időszakban jelentősen drágult, ráadásul a piacot is nagy bizonytalanság övezi az árak alakulásával kapcsolatban, ami a hazai gyártók működésére is rányomja a bélyegét. Az ünnepi termékeknél sem volt elkerülhető az áremelés, ráadásul ezen szezonális termékek döntő részben nemes és drága anyagokból, kakaóvajból, csokoládéból, marcipánból, pisztáciából készülnek. A gyártók költségeit pedig a kézzel készült vagy munkaigényes elem és a díszcsomagolás is tovább növeli – állapítja meg a NAK és a Magyar Édességgyártók Szövetségének közös körképe.

Kapcsolódó írásaink