Csillagászok egy egyedülálló, két különálló gyűrűből álló gázszerkezetet azonosítottak egy fehér törpe körül. A felfedezés azért is kiemelt jelentőségű, mert a megfigyelt maradványrendszer pontosan megmutathatja, mi marad egy bolygórendszerből azután, hogy a központi csillaga elpusztul – ami évmilliárdok múlva a mi Napunkkal is be fog következni.
Csillagászok egy szokatlan képződményt fedeztek fel a WD J 1328–1450 jelű fehér törpe körüli bolygórendszer maradványaiban. Más hasonló objektumokkal ellentétben ezt a halott csillagot nem egyetlen, összefüggő gázkorong veszi körül, hanem két különálló gyűrű, amelyek között egy jól kivehető rés húzódik. A tudományos beszámolók szerint ez a felfedezés kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy milyen sors vár a mi Naprendszerünkre a Nap pusztulása után.
A Nicola Gentile Fusillo, a Trieszti Egyetem munkatársa által vezetett kutatás során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a szokatlan konfigurációt két sziklás égitest tartja fenn, amelyek a csillag fehér törpévé válását követően is egyben maradtak. A feltételezések alapján ezek az objektumok a környező porral kölcsönhatásba lépve gázt bocsátanak ki magukból, és ez a folyamat hozza létre a különálló gyűrűket.
A szakértői számítások arra utalnak, hogy a WD J 1328–1450 körülbelül 73 millió évvel ezelőtt fejezte be a fehér törpévé történő átalakulását. A csillaghoz legközelebbi gázgyűrű 97 ezer és 237 ezer kilométer közötti távolságban húzódik, míg a második gyűrű lényegesen távolabb, 376 ezer és 1,34 millió kilométer között kering.
A hipotetikus égitestek méretei jelentősen eltérnek egymástól. A modellezések szerint a belső gyűrűben lévő objektum átmérője elérheti a 172 kilométert, ami egy tipikus aszteroida méretének felel meg. A külső testre vonatkozó számítások azonban sokkal nagyobb kiterjedést sugallnak: ez akár a Plútó vagy a Hold nagyságával is vetekedhet. Magukat az objektumokat egyelőre nem figyelték meg közvetlenül; létezésükre a gázáramlási mintázatok alapján következtetnek a kutatók.
A kettős szerkezet kimutatásában az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett spektroszkópiai megfigyelések segítettek. A kapott adatok szokatlan gázsebesség-eloszlást mutattak, ami egyértelműen két különálló gyűrű jelenlétére utal.
Évmilliárdok múlva a mi Napunk is fehér törpévé válik. Mielőtt azonban ez megtörténne, jelentősen kitágul, amelynek során nagy valószínűséggel elpusztítja a Földet. Ez a mostani felfedezés lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy jobban elképzeljék és modellezzék, hogyan is nézhetnek ki egy bolygórendszer megmaradt töredékei egy ilyen drasztikus kozmikus átalakulás után – írta az Earth.com.
