Ugyanaz az arc, ugyanaz a testalkat, ugyanaz az öt szám. Csak a hang változik, és a férfi máris erősebbnek, jobb verekedőnek, tekintélyesebbnek tűnik. Egy brit kutatás szerint a mélyebb hang akkor is alakítja az erőről alkotott benyomást, ha a beszélő egész testét látjuk. A női értékelők szemében azonban a hang mélyítése nem adott ugyanilyen többletet a vonzerőhöz.
James E. Rutter és Lynda G. Boothroyd, a Durham Egyetem kutatói a Royal Society Open Science folyóiratban közölték eredményeiket. A vizsgálat érdekes különbséget tárt fel aközött, hogy kit találunk félelmetesebb ellenfélnek, és kit látunk vonzóbbnak.
Tizenhét férfi, kétszáznégy videó
A kutatók eltérő magasságú, testsúlyú és izomzatú férfiakat választottak. A szereplők 165–193 centiméter magasak voltak, testsúlyuk 46 és 128 kilogramm között változott. A csoportba sportolók és nagyon különböző testalkatú résztvevők is bekerültek.
Stúdióban, azonos körülmények között teljes alakos felvételeket készítettek róluk. A feladat egyszerű volt: mindenki számoljon el egytől ötig. Sem szellemes bemutatkozás, sem hőstörténet nem terelhette el a figyelmet.
Ezután digitálisan módosították a hangokat. Négy hangmagassági beállítást kombináltak a hang rezonanciájának változtatásával, így személyenként tizenkét, összesen 204 videóváltozat született.
Az online értékelők mind a tizenhét férfit látták, de mindegyikből csak egy változatot. Így nem hallhatták közvetlenül egymás után ugyanazt az embert különböző hangokon, ami elárulhatta volna a manipulációt.
A hang ereje nem azonos a fizikai erővel
A női résztvevők a férfiak vonzerejét értékelték. A férfi értékelők többek között a feltételezett fizikai erőt, verekedési képességet és társadalmi dominanciát pontozták. A kutatók néma felvételeket is használtak, hogy elkülöníthessék a látvány hatását a hangétól.
A mélyebb, férfiasabbra módosított hanggal megszólaló szereplőket a férfi nézők erősebbnek, jobb verekedőnek és dominánsabbnak ítélték. A hatás tehát nem tűnt el attól, hogy közben látható volt a beszélő testalkata.
A kísérlet benyomásokat mért, nem tényleges erőt vagy harci képességet. A hang megváltoztatása senkit nem tett izmosabbá: az értékelők véleménye módosult. A társadalmi dominancia pontszáma sem bizonyította, hogy az illető a hétköznapokban valóban befolyásosabb.
A mélyítés nem hozott romantikus előnyt
A vonzerőnél más kép rajzolódott ki. A kifejezetten magasabbra, nőiesebb hangzásúra alakított hangok rontották az értékelést, de a mélyebb változatok nem adtak egyértelmű előnyt a megszokottabb férfihangokhoz képest.
Ez fontos különbség. Nem ugyanaz, hogy egy szélsőséges hangbeállítás kevésbé tetszik, és hogy minden további mélyítés egyre vonzóbbá tesz valakit. A vizsgálat nem támasztotta alá a „minél mélyebb, annál jobb” szabályt.
A néma videók értékelése azt is megmutatta, hogy a külső jóval nagyobb szerepet játszott a megítélésben, mint a hang módosítása. Az eredmény azonban nem általános ítélet minden nő ízléséről, rövid felvételek alapján adott pontszámokról szól, nem valódi párkapcsolati döntésekről.
Súlyosabbnak tűntek, magasabbnak nem
Egy második vizsgálatban új értékelők a videókon szereplő férfiak magasságát és testsúlyát becsülték meg. A mélyebb hang kissé felfelé tolta a feltételezett testsúlyt, a magasság becslését azonban nem változtatta meg érdemben.
A hang tehát nem egyszerűen minden irányban „nagyobbra festette” a beszélőt. A súlyosabbnak érzékelt test hozzájárulhatott az erő benyomásához, de ez lehetséges magyarázat, nem a kísérlettel véglegesen igazolt ok.
A mély hang így az első benyomás egyik hatásos összetevője marad. Egy basszus megszólalás tekintélyt kölcsönözhet, de sem az erőt, sem a vonzerőt nem lehet pusztán a hangszálakra bízni.
