Burjánzó életet találtak a föld legmélyebb pontján

Douglas Bartlett, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és kollégái felfedezték, hogy a mikrobák különböző stratégiákat alkalmaznak. Némelyiknek kicsi és egyszerű genomja van, míg mások nagyok és rugalmasak. Vannak, akik szén-monoxiddal táplálkoznak.

Az apró, kétlábú rákfélék a gyomrukban élő Psychromonas baktériumnak köszönhetően maradnak életben. Ezek a baktériumok segítenek trimetil-amin-N-oxid termelésében, amely megvédi a sejteket a nyomástól. Minden 3 km-nél mélyebben élő halban azonos genetikai változásokat találtak, amelyek lehetővé teszik a fehérjék működését extrém körülmények között. Az angolnák 100 millió évvel ezelőtt vándoroltak a mélybe, és túlélték a dinoszauruszok kihalását, míg a csigahalak 20 millió évvel ezelőtt jelentek meg.

A merüléseket a kínai Fendouche merülőhajóval végezték, amely három embert képes levinni. A csapat többször is talált műanyag zacskókat, palackokat, sőt még egy szennyestartó kosarat is. Egyes mikrobák azonban képesek lebontani a szennyeződéseket. A hadal zóna nyolcvan százaléka még feltáratlan, és még szokatlanabb életformák is megbújhatnak ott – írja a Gismeteo.