Sorra fedezik fel az új dinoszauruszokat

A leglátványosabb felfedezések közé tartozik a Thaiföldön azonosított Nagatitan chaiyaphumensis. A hosszú nyakú, növényevő sauropoda nagyjából 27 méter hosszú lehetett, tömegét pedig mintegy 27 tonnára becsülik, vagyis körülbelül kilenc ázsiai elefánt súlyát érhette el. A fosszíliákat nagyjából egy évtizede találták meg Thaiföld északkeleti részén, de a faj tudományos leírása most készült el. A kutatók szerint ez lehet Délkelet-Ázsia eddig ismert legnagyobb dinoszaurusza, egyben a térség egyik utolsó nagy sauropodája, mielőtt a későbbi földtörténeti változások sekély tengerré alakították volna a környezet jelentős részét.

Brazíliában a Dasosaurus tocantinensis került a tudományos figyelem középpontjába. A mintegy húsz méteres állat maradványait Maranhão államban, infrastrukturális munkák során tárták fel. A lelet azért különösen érdekes, mert a kutatók szerint rokonságban áll egy Spanyolországban leírt dinoszaurusszal. Ez újabb bizonyíték lehet arra, hogy a korai kréta időszakban, nagyjából 120–130 millió évvel ezelőtt, mielőtt az Atlanti-óceán teljesen elválasztotta volna a kontinenseket, még létezhettek olyan szárazföldi átjárók, amelyek Dél-Amerika, Afrika és Európa faunáját összekötötték.

Nigerben ezzel szemben nem békés növényevőt, hanem egy különleges ragadozót írtak le. A Spinosaurus mirabilis mintegy 95 millió éve élhetett a mai Szahara területén, amely akkor folyókkal és erdős környezettel tarkított vidék volt. A nagyjából 12 méteres, halevő ragadozó koponyáján feltűnő, sarló alakú csonttaréj volt, hosszú, krokodilszerű pofája és egymásba illeszkedő fogai pedig a csúszós halak megragadására szolgáltak. A felfedezés azért is fontos, mert árnyalja a Spinosaurus életmódjáról szóló vitát: az új lelet inkább gázlómadárhoz hasonló, sekély vízben vadászó ragadozóra utal, nem pedig teljesen vízi életmódot folytató dinoszauruszra.

Nem minden új dinoszaurusz óriás. Spanyolországban a Foskeia pelendonum nevű, alig félméteres növényevő került elő, amely kis mérete ellenére rendkívül fejlett koponyával rendelkezett. A kutatók szerint a lelet azt mutatja, hogy az evolúció nemcsak a hatalmas testű állatoknál, hanem a kicsiny, gyors, erdei életmódhoz alkalmazkodó fajoknál is különleges formákkal kísérletezett.

Dél-Koreában pedig a Doolysaurus huhmin leírása keltett figyelmet. A faj nevét egy népszerű dél-koreai rajzfilmfiguráról kapta, mivel a megtalált példány valószínűleg fiatal állat volt. A lelet ritkaságszámba megy, mert Koreában rengeteg dinoszaurusz-lábnyomot ismernek, csontmaradványból viszont jóval kevesebb került elő.

A felfedezések közös tanulsága, hogy a dinoszauruszok világa még messze nincs teljesen feltérképezve. Sok esetben nem újonnan kiásott, hanem évek óta múzeumokban vagy kutatóintézetekben őrzött fosszíliákból születik új fajleírás. A tudomány fejlődése, a 3D-s szkennelés, a mikroszkópos csontvizsgálatok és a nemzetközi együttműködések azonban ma olyan részleteket is láthatóvá tesznek, amelyek korábban rejtve maradtak.