Hogyan nézne ki az Antarktisz jég nélkül?

Az Antarktisz nem volt mindig a hideg földje. A Föld hosszú története során a felmelegedés időszakaiban valószínűleg buja, zöld táj volt.

Egészen a közelmúltig az a kérdés, hogy valójában hogyan nézne ki a szárazföld, ha az összes jégtakarója elolvadna? Ma már azonban a kutatók mérőeszközök arzenáljával rendelkeznek, hogy az antarktiszi jég alá tekinthessenek. Radar, gravimetria és szeizmikus felmérések segítségével – műholdakról, repülőgépekről, hajókról és akár kutyaszánokról – gyűjtött adatok felhasználásával aprólékosan elkészítették az Antarktisz őshonos kőzeteinek új térképét.

A Bedmap3 névre keresztelt térképet nemrégiben publikálta a Scientific Data folyóiratban a Brit Antarktiszi Felmérés csapata. Ez a kontinens alapkőzet-topográfiájának harmadik változata – az első 2001-ben készült –, és a legújabb kiadás lenyűgözően részletgazdag képet kínál mindössze 500 méteres felbontásban.

A Bedmap3 lenyűgöző betekintést nyújt abba, hogyan nézne ki az Antarktisz, ha eltávolítanánk azt a 27 millió köbkilométernyi jeget. Mindezek alatt gazdag és változatos táj fekszik: magas hegyvonulatok, mély kanyonok, valamint szétszórt szigetek és szigetcsoportok, amelyek évmilliók óta rejtve voltak a szem elől.

Azáltal, hogy ezt a rejtett terepet összehasonlították a jelenlegi jégprofillal, a tudósok meg tudták határozni, hol a legvastagabb a jég. Régóta az Adélie-földön található Astrolabe-medencének vélték, a vadonatúj eredmények azt mutatják, hogy a legvastagabb hely valójában egy kevéssé ismert kanyonban található a Wilkes-földön. A jég vastagsága ott 4757 méter – majdnem akkora, mint a Mont Blanc magassága.

Az antarktiszi jégtakaró átlagos vastagsága körülbelül 1948 méter. Összességében, ha ez az egész óriási jégsapka elolvadna, a földi tengerszint lenyűgöző 58 méterrel emelkedne.

Fontos megjegyezni, hogy ez az apokaliptikus forgatókönyv nincs a láthatáron. Ugyanakkor az új Bedmap3 térkép hihetetlenül értékes eszköz lesz annak megértéséhez, hogyan alakulhat az Antarktisz jege a globális felmelegedés hatására. Az alapkőzet-domborzat fontos szerepet játszik a gleccserek mozgásában, és ennek a részletes új térképnek a használata segíthet a kontinens gleccsereinek a változó hőmérsékletekre adott reakcióját bemutató számítógépes modellek fejlesztésében – írta meg a Futura Sciences.

Az adatok alaposabb vizsgálata egy másik meglepő tényt tár fel: a jégtakaró jelentős része valójában a tengerszint alatti alapkőzeten nyugszik. Ez jelentős változásokat okozhat a jégtakaró stabilitásában. Ebben a topográfiában a „meleg” óceáni vizek beszivároghatnak az alapkőzet és a jég közé, ami a jégsapka felgyorsult olvadásához vezethet. Peter Fretwell, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta: „A Bedmap3 tanulmány szerint az antarktiszi jégtakaró még sebezhetőbb, mint gondoltuk.”