Az Antarktisz legmagasabb aktív vulkánja aranyport bocsát ki

A görög mitológia sötétségének megszemélyesítőjéről elnevezett Erebus-hegy állítólag kitört, amikor Sir James Clark Ross kapitány 1841-ben először megpillantotta. Egy állandó lávatóval büszkélkedhet, amely akár kilométerek mély is lehet, és legalább 1972 óta fortyog. Még télen is vörösen izzik, így ez az öt ismert lávató egyike a bolygón.

Az Erebus-hegy egy különös felfedezéssel is kiemelkedik, amelyet a gázkitöréseket vizsgáló tudósok tettek. A felhők apró, legfeljebb 20 mikrométeres arany kristályokkal vannak tele. Becslések szerint egyetlen nap alatt a vulkán körülbelül 80 gramm (2,8 uncia) aranyat lövell ki – ez körülbelül 6000 dollárt ér.

Az aranypor messzire eljut. Az antarktiszi kutatók az arany nyomait észlelték a vulkántól akár 1000 kilométerre (621 mérföldre) lévő környezeti levegőben. A vulkán rendszeresen gáz- és gőzfelhőket bocsát ki. A múltbeli vulkáni tevékenység során részben olvadt kőzetből álló sziklákat, úgynevezett „vulkáni bombákat” lövellt ki - írja az IFLScience.

A gőzös vulkáni tevékenység ellenére az Erebus-hegyet jégbarlangok is borítják. A kanyargós hálózatokat a vulkánból kiáramló gázok elsorvadták, így fumarolikus jégbarlangokká váltak. A barlangokban uralkodó szélsőséges körülmények miatt az extrémofilek tanulmányozása is népszerű célponttá vált, és az Erebus-barlangokban 61 gombafajnak találták az otthonukat.

2013-as felfedezésüket tartották az első jelentésnek egy gombaközösségről, amely az Antarktisz sötét oligotróf vulkanikus ökoszisztémájában tábort vert. A gombák az állatok bőrfelületéhez kapcsolódnak, növekedésükhöz magas lipidtartalomra van szükségük, ami a kutatók szerint valószínűleg az emberi szennyeződés bizonyítékára utal.

A barlangokat tudósok és terepi csoportok látogatták már az antarktiszi kutatások hőskorában, a 20. században. A Warren-barlang az egyik leglátogatottabb, egy Lower Erebus Hut nevű, már meglévő tábor közelében található, és körülbelül 300 méterre (984 láb) található a vulkán peremétől.