Elveszettnek hitt emlékeket tárolhat az agy

A Nottinghami Egyetemen Dr. Benjamin Griffiths vezetésével végzett tanulmány kimutatta, hogy amikor a résztvevők megpróbáltak párosított videókat felidézni, agyuk nemcsak akkor reprodukálta a célmemória idegi mintázatait, amikor a válasz sikeres volt, hanem akkor is, amikor a válasz helytelen volt.

A magnetoencefalográfia segítségével a tudósok milliszekundumos pontossággal követték nyomon az agyi aktivitást, és felfedezték, hogy a sikeres és sikertelen felidézés közötti fő különbség nem maga az emléknyom újraaktiválásának ténye, hanem az alfa-ritmusok erőssége és szinkronitása.

A sikeres felidézést erősebb ritmikus impulzusok és az érzékszervi területeken az általános háttérzaj csökkenése kísérte, lehetővé téve, hogy a célmintázat elérje a tudatot. Hiba esetén a memória is aktiválódott, de a jel túl gyenge maradt, vagy a versengő aktivitás elnyomta.

Ezek az eredmények megváltoztatják a felejtésről alkotott képünket: az nem mindig jelenti az információ elvesztését – inkább a visszakeresés utolsó szakaszában következik be a kudarc, amikor a tárolt nyom nem éri el a tudatosság küszöbét.

Az eredmények új lehetőségeket nyitnak a memóriazavarok, például a demencia diagnosztizálásában és kezelésében. Ebben az esetben a cél nem az elveszett emlékek helyreállítása lehet, hanem a jel erősítése, hogy a rejtett nyomok hozzáférhetővé váljanak a tudat számára, számol be a Gismeteo.