A tudatos álmodás mint terápia

Valami mélyebbről van szó: arról a képességről, hogy aktívan alakítsuk ezeknek az éjszakai látomásoknak a cselekményét. Azok számára, akik visszatérő, ijesztő álmokkal küzdenek, ez a képesség a békét és a biztonságérzetet jelentheti a saját elméjükben. Egy nemrég megjelent publikáció, amely elérhető a Annals of Medicine & Surgery oldalon, részletesebben leírja ezt a jelenséget.

A tudatos álmodás különböző szintjei

Nem minden tudatos álmodás egyforma. A kutatók legalább két szintet különböztetnek meg. Az alapszint egyszerűen az, hogy alvás közben rájövünk, hogy amit tapasztalunk, nem a valóság. A második, sokkal ritkább és terápiás szempontból érdekesebb szint a teljes kontrollt jelenti.

Az álmodó nemcsak tudja, hogy álmodik, hanem megváltoztathatja a forgatókönyvet, döntéseket hozhat és befolyásolhatja az álmában szereplő más „szereplők” viselkedését. Ez a fejlett forma vonzza a pszichológusok és neurológusok figyelmét. Azok számára, akik rémálmaikban újra és újra átélik egy traumatikus eseményt, az agresszor megállításának, egy másik útvonalon való menekülésnek, vagy akár a üldözővel való beszélgetésnek a képessége terápiás hatással lehet. Ahelyett, hogy passzívan élné át a traumát, a páciens biztonságos, bár virtuális környezetben dolgozhatja fel azt, fokozatosan csökkentve annak érzelmi töltetét.

Mi történik az agyban, amikor ilyen rendkívüli erőt nyerünk? Kiderült, hogy a tudatos álmodás és az irányítás állapota több specifikus régió összehangolt munkájának eredménye. Elsősorban a prefrontális kéreg, amely a tervezésért és a komplex döntések meghozataláért felelős, valamint a precuneus, a pihenés alatt a vándorló gondolatokért felelős hálózat része aktiválódik. Más struktúrák is csatlakoznak ehhez a csapathoz. A szögletes gyrus segít nekünk odafigyelni valami váratlanra – ebben az esetben a helyzet szürrealizmusára, amely felfedi, hogy álmodunk. A temporoparietális csomópont viszont az identitásérzet fenntartásában és az emlékek felidézésében vesz részt. Az álomban a teljes tudatosságra való átmenet pillanata akkor következik be, amikor a prefrontális kéreg intenzívebb együttműködést alakít ki a hippocampus-szal, a memóriáért felelős struktúrával. Ez a kontrollközpontok, érzelmek és emlékek kombinációja hihetetlen cselekvési szabadságot ad nekünk az álmok világában.

Hasonlóságok az EMDR terápiával

Érdekes megjegyezni, hogy a tudósok által a tudatos álmodás esetében megfigyelt hatások hasonlítanak az elismert EMDR terápiával (szemmozgásos deszenzitizációs és feldolgozási terápia) elért hatásokhoz. Mindkét módszer lehetővé teszi a nehéz emlékek kontrollált körülmények között történő újrafeldolgozását, megváltoztatva az agy tárolási és felidézési módját. A lehetőségek tehát hatalmasak. Egy ilyen módszer erősítheti a mentális rugalmasságot és az önhatékonyság érzését, és a páciensnek eszközt adhat a rémálmok leküzdéséhez. Ez egy olyan megközelítés, amelyben a páciens aktív résztvevője a saját javulásának, és nem csupán a beavatkozás alanya. A tudósok azonban kihívásokat is látnak.

A további kutatások a tudatos álmodás tréningjére fognak összpontosítani, amely segíthet a PTSD-ben szenvedő embereknek. Tervezik továbbá a módszer hatékonyságának tesztelését különböző kulturális csoportokban és neurodiverz egyéneknél. Fontos figyelmeztetések is vannak: a lucid álmodás intenzív gyakorlása nem ajánlott disszociációra vagy pszichózisra hajlamos emberek számára, mivel ezek az állapotok bizonyos hasonlóságokat mutatnak.

További szigorú klinikai kutatásokra van szükség, mielőtt az álomtechnika a traumaterápia standard részévé válik. A jelenlegi eredmények azonban elég ígéretesek ahhoz, hogy további vizsgálatokat indokoljanak - írja a focus.pl.