Újabb rejtélyes objektumot találtak a Naprendszerben

A csillagászok évtizedekig biztosak voltak abban, hogy pontosan tudják, milyen gyorsan foroghat egy aszteroida anélkül, hogy megsemmisülne. A Vera C. Rubin Obszervatórium azonban már az előzetes tesztidőszakban rácáfolt erre. A Fő aszteroidaövben egy akkora égitestet találtak, amely szédítő sebességgel pörög, mégsem esik szét. A felfedezés középpontjában a 2025 MN45 jelű aszteroida áll – írja a Science Alert alapján az origo.hu.

A 2025 MN45 nevű objektum méretei tekintélyesek: az átmérője 710 méter. Ami azonban igazán sokkoló, az a forgási sebessége:

mindössze 1,88 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot a tengelye körül.

Ez az adat teljesen ellentmond a korábbi elméleteknek. A tudomány eddigi állása szerint létezik egy úgynevezett „forgási gát” (angolul spin barrier), amely 2,2 óránál húzódik. Amennyiben a 150 méternél nagyobb aszteroidák ennél gyorsabban forognának, a centrifugális erőnek egyszerűen szét kellene darabolnia őket apró kavicsokká.

Miért nem hullik mégsem darabokra a 2025 MN45 aszteroida?

Hogy megértsük a jelenséget, gondoljunk egy ún. vidámparki centrifugára (Gravitronra). Ahogy a gép felpörög, az embereket a falhoz préseli a centrifugális erő. Ha a centrifuga közepére egyetlen nagy, tömör tömeget tennénk, az egyben maradna. De ha ez a tömeg kisebb, lazán összekapcsolódó elemekből állna, a forgás ereje szétszaggatná.

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy az aszteroidák többsége úgynevezett „törmelékhalom” – vagyis por, kavics és sziklák laza halmaza, amit csak a gravitáció tart össze. Ha egy ilyen halom túl gyorsan pörög, a gravitációs erő alulmarad a centrifugális erővel szemben, és az objektum szétrepül.

A 2025 MN45 azonban fittyet hány erre a szabályra. Sarah Greenstreet, a kutatócsoport vezetője szerint az aszteroidának rendkívül erős anyagból kell állnia, hogy egyben maradjon.

„Számításaink szerint a tömör szikláéhoz hasonló kohéziós erőre van szüksége” – nyilatkozta a csillagász.

A legmeglepőbb, hogy nem egyetlen kivételről van szó. A Rubin Obszervatórium kilenc éjszaka alatt mintegy 340 000 aszteroidát vizsgált meg , és ezek közül 19 olyat talált, amely áttörte a forgási gátat.

• 16 aszteroida „szupergyorsnak” számít: ezek 13 perc és 2,2 óra közötti idő alatt tesznek meg egy teljes fordulatot.
• 3 égitest – köztük a rekorder is – pedig „ultragyors”, vagyis kevesebb mint öt perc alatt fordul körbe a tengelye körül.

A felfedezés azért is különleges, mert ezeket az objektumokat a Fő aszteroidaövben találták, ahol az égitesteket eddig sokkal lassabbnak és stabilabbnak hitték. Korábban a gyorsan forgó aszteroidákat szinte kizárólag a Földhöz közel, a Naprendszer belsőbb részein észlelték.

Az ősi káosz túlélői lehetnek

Mit jelent mindez? A szakértők szerint drámaian alábecsültük a nagy sűrűségű, szilárd aszteroidák számát.

Ezek a tömör sziklatömbök valószínűleg a korai Naprendszer kaotikus, erőszakos ütközéseinek túlélői.

Olyan belső szerkezetet őriztek meg, amelyet a legtöbb aszteroida már régen elveszített.

Az eredmények azt sugallják, hogy az aszteroidák sokkal erősebbek lehetnek, mint azt a tudósok korábban gondolták. Ez a felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről alkotott képünket.