A vadászok már 60 ezer éve használtak mérgezett hegyű nyilakat

Sven Isaksson, a Stockholmi Egyetem professzora vezette kutatók szerint a méreganyagot feltehetőleg a helyben mérgező gumónak is nevezett Boophone disticha növényből nyerték ki, amelyet ma is használnak Dél-Afrikában nyílméregként, de orvosságként is.

„Tudomásunk szerint az első közvetlen bizonyítékát tudjuk bemutatni ennek a növényi méreganyagnak a használatára pleisztocénkori vadászfegyvereken” - áll a tanulmányban, amely szerint ez lehet a legkorábbi nyoma mérgezett hegyű nyilak használatának. Az eddigi legkorábbi közvetlen bizonyítéka ilyen fegyverek használatának mintegy 4000 éves és egy ősi egyiptomi sírból származik.

A Homo sapiens hozzávetőleg 60 ezer éve hagyta el Afrikát és amennyire meg lehet állapítani, nagyjából 50 ezer éve érte el Közép-Európát.

A kutatók aprócska kvarc nyílhegyeket vizsgáltak meg egy nagyjából 60 ezer éves földrétegből az úgynevezett Umhlatuzana Rock Shelter régészeti lelőhelyen KwaZulu-Natal dél-afrikai tartományban.

A tíz nyílhegyből ötön fedeztek fel mérgező anyagok nyomát, különösen a Boophone disticha növény toxinjának fő aktív összetevőjét, a buphandrint.

A kutatók szerint a nyilak nem feltétlenül ölték volna meg a nagyobb állatokat, de a méreg legyengítette volna őket, ami könnyebbé tette volna elejtésüket.

„Mivel a méreg nem fizikai erő, hanem kémiai hatása van, a vadászoknak előre megtervezett, elvont és ok-okozati gondolkodásra is kellett támaszkodniuk” - írták.

A kutatók szerint a vadászok a gumóból kinyert tejszerű anyagot használhatták, amely a napon gumi állagúvá szárad és így felhasználható.

Már kis mennyiség is képes végezni rágcsálókkal 20-30 percen belül, rosszullétet, izom ellazulást és a légzés lebénulását okozhatja embereknél dózistól függően.

Carl Peter Thunberg természettudós már a 18. században említést tett a méreganyag használatáról vándorantilopok vadászatánál.