Tudomány
Aggasztó dolog derült ki a rákról
Nem vagyunk felkészülve arra, ami jön
A Lancet orvosi folyóirat legújabb elemzése alapján a helyzet évtizedek óta romlik. 1990 óta az új rákos esetek száma több mint a duplájára nőtt, a rák miatti halálozás pedig ugyanezen idő alatt 74 százalékkal emelkedett. A kutatók előrejelzése alapján pedig a tendencia folytatódik. Ha nem történik gyökeres változás, 2050-re évente 30,5 millió új rákos diagnózis születhet. A halálesetek száma pedig elérheti az évi 18,6 milliót – írja az Origo.
A növekedés mögött elsősorban demográfiai okok állnak. A világ népessége nő, az emberek tovább élnek. Egyre többen érik el azt az életkort, amikor a daganatos betegségek gyakoribbá válnak.
Világszinten azért látszik némi javulás; az életkort figyelembe vevő adatok szerint a rák miatti halálozás csökkent az elmúlt évtizedekben. Ez arra utal, hogy sok helyen jobb lett az orvosi ellátás, és a kezelések hatékonyabban működnek, mint korábban. Ez a javulás azonban nem egyenletes. Több alacsony és közepes jövedelmű országban tovább nő az esetszám és a halálozás is.
2023-ban világszinten a mellrák volt a leggyakrabban diagnosztizált daganat. A legtöbb halálesetet továbbra is a tüdőt érintő daganatok okozták. Ide tartozik a légcső, a hörgők és a tüdő rákja. Ezek a daganatok gyakran már előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre, ami rontja a túlélési esélyeket.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy sok haláleset elkerülhető lenne. A becslések szerint 2023-ban a rák miatti halálozások 42 százaléka olyan kockázati tényezőkhöz kapcsolódott, amelyeken lehet változtatni. Ez körülbelül 4,3 millió halálesetet jelent.
A legnagyobb szerepe az életmódbeli kockázatoknak van. Ilyen a dohányzás, amely önmagában a rákos halálesetek 21 százalékához járult hozzá világszinten. De fontos tényező az egészségtelen étrend is, amely a túlzott kalóriabevitelt és a rossz minőségű táplálkozást jelenti. Szintén növeli a kockázatot a magas vércukorszint és az elhízás.
A jelentés kiemeli az alkoholfogyasztás szerepét is. Emellett számít a légszennyezés, de több munkaköri ártalom is betegségokozó lehet. A legalacsonyabb jövedelmű országokban külön kockázat például a védekezés nélküli szex, amely szintén fokozhatja egyes daganattípusok terjedését.
A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a rák terjedése fokozódni fog, ha nem történik változás. A megelőzés tehát kulcskérdés. Ebben a kormányoknak is felelősségük van. Erősebb népegészségügyi programokra van szükség, valamint javítani kell a szűrésekhez és a kezelésekhez való hozzáférést is.
