Nincs egyedül a 3I/ATLAS

A Vera C. Rubin Obszervatórium eddig nem látott részletességgel figyeli majd az égboltot. A világ legnagyobb, 3200 megapixeles digitális kameráját használja, és évente újra és újra megörökíti ugyanazokat az égterületeket. Ez a módszer alkalmas arra, hogy észrevegye a gyorsan mozgó, halvány csillagközi objektumokat.

A számítások szerint évente nagyjából hét csillagközi vándor is áthaladhat a Naprendszer belső részén. Ennek ellenére eddig csak hármat sikerült azonosítani:

• az 1I/’Oumuamuát,
• a 2I/Boriszovot
• és a legújabb sztárüstököst, a 3I/ATLAS-t.

A becslések szerint jelen pillanatban akár 10 000 csillagközi objektum is lehet a Neptunusz pályáján belül, de az űr hatalmas mérete miatt ezek óriási távolságokra vannak egymástól - írja az Origo.

Miért ilyen nehéz észrevenni a csillagközi objektumokat?

A legtöbb csillagközi objektum (rövidítve ISO) kicsi, sötét, és nagyon messze van a Földtől. Nem fényesednek fel látványosan, és alig változnak, miközben átszáguldanak a Naprendszeren. Emiatt a földi távcsövek számára gyakran csak egy halvány fénypontnak látsznak, amelyek semmiben sem különböznek a távoli csillagoktól.

A Vera C. Rubin Obszervatórium szakemberei szerint az ilyen objektumok megtalálása olyan, mintha „sárga tűket keresnénk egy hatalmas szénakazalban”: kevés van belőlük, kicsik és nehezen észlelhetők. Ráadásul távolról pontosan úgy festenek, mint a háttérben lévő csillagok és galaxisok.

Ami végül mégis leleplezi őket, az a mozgásuk: a csillagközi objektum más irányban és más sebességgel halad, mint a Nap körül keringő bolygók vagy aszteroidák.

A Vera C. Rubin Obszervatórium folyamatosan újrafényképezi az égboltot, így az adatok összehasonlításával könnyen látszik, mi mozdul el a háttérhez képest. Ez a módszer – a gyakorlatban egyfajta „time-lapse” megfigyelés – teszi a távcsövet egyedülálló és rendkívül hatékony ISO-vadásszá.

Hány csillagközi objektumot találhat a Vera C. Rubin?

A jelenlegi becslések szerint a Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves működése alatt 5 és 50 közötti új csillagközi objektum kerülhet elő.

Ha ezek a vándorok gyakoribbak a Naprendszer közelében, a szám még magasabb is lehet. Ha ritkábbak, akkor kevesebb jelölt bukkan fel, de már néhány új felfedezés is hatalmas előrelépést jelentene.

Minden egyes új csillagközi objektum fontos információkat ad arról, hogyan születnek és fejlődnek az üstökösök és a kisebb égitestek más csillagrendszerekben. Ha sikerül több ilyen csillagközi objektumot megfigyelni, az is kiderülhet, hogy különböző „családokba” tartoznak, vagyis többféle csillagkörnyezetből érkeznek. Ez a tudás segíthet abban, hogy jobban megértsük a saját Naprendszerünk kialakulását is.

Nem csak csillagközi objektumok akadhatnak horogra

A Vera C. Rubin Obszervatórium már az első tesztműködése során néhány óra alatt több mint 2000 új aszteroidát azonosított. Ebben az adathalmazban ott szerepelt a 3I/ATLAS is, csak akkor még senki sem sejtette, hogy egy különleges csillagközi látogatóra bukkantunk. Csupán a későbbi elemzésekből derült ki, hogy egy újabb intersztelláris üstököst láttunk.

A következő években az obszervatórium várhatóan 3–4 millió új aszteroidát találhat, így több mint háromszorosára nőhet a jelenleg ismert, mintegy 1,5 milliós számuk.

Emellett több száz, sőt akár több ezer új üstökös is előkerülhet. A csillagközi objektumok vadászata tehát csak egy kis szelete annak a hatalmas munkának, amely teljesen új alapokra helyezheti az égbolt feltérképezését.