Tudomány

Az emberek körülbelül 90 százaléka személyiségváltozásról számol be szervátültetés után – miért?

„Tudjuk, hogy a donor szervek sok ember esetében képesek befolyásolni a testben zajló folyamatokat”

A donor szerveket átültetett emberek étkezési szokásaik, zenei ízlésük, művészeti preferenciáik és szexuális orientációjuk változásáról számoltak be.

Az emberek körülbelül 90 százaléka személyiségváltozásról számol be szervátültetés után – miért?
A szervátültetett emberek nagy többsége személyiségváltozást is tapasztal
Fotó: NorthFoto

Egy furcsa jelenség, amely egyre inkább felkelti az orvosok figyelmét, az a mód, ahogyan a szervátültetések megváltoztathatják a személyiséget. Egy különösen szokatlan esettanulmány egy nőről szólt, aki többnyire vegetáriánus életmódot folytatott, de hirtelen vonzódni kezdett a Kentucky Fried Chickenhez, miután olyan donortól kapott szívet, aki imádta a csirkefalatokat.

Ízváltozásokról számoltak be csontvelő-átültetésen átesett emberek esetében is, például egy személy, aki korábban utálta a savanyúságot, de az átültetés után imádni kezdte, és egy másik, aki a fehérborról a vörösborra váltott.

Az átültetéssel járó változások nem korlátozódnak az étkezési szokásokra. Az emberek étkezési szokásaik mellett zenei ízlésük, művészeti ízlésük és szexuális orientációjuk változásáról is beszámoltak. Mi lehet ennek az oka?

Ez egy olyan jelenség, amelyről Adam Taylor, a brit Lancaster Egyetem klinikai anatómiai tanulmányi központjának professzora és igazgatója is kérdéseket tesz fel. A The Conversation című lapban megjelent cikkében elmagyarázza, hogy a placebo-hatás is hozzájárulhat ehhez, mivel az új életre való esély megszerzésének hatalmas öröme új perspektívát eredményez. Van azonban okunk azt hinni, hogy ezek a változások némelyike mélyebb okokra vezethető vissza.

Ha új szervet kapunk – mondjuk szívátültetést –, a donor szívünk 20 százalékkal több pitvari natriuretikus peptidet (ANP) termelhet, vagy érzékenyebb lehet a már a szervezetünkben keringő ANP-re, így nyugalmi pulzusunk emelkedik, mert fiziológiánk alkalmazkodik és változik.

Adam Taylor professzor

„Tudjuk, hogy a donor szervek sok ember esetében képesek befolyásolni a testben zajló folyamatokat” – mondta Taylor az IFLScience-nek. „Az emberek beszámolnak ezekről a személyiségváltozásokról (néha nem teljes személyiségváltozásról, hanem apró változásokról), és elképzelhető, hogy – a transzplantált szerv miatt – fiziológiádban változások következnek be, és ezek a fiziológiai változások aztán más szerveket is befolyásolnak.”

Személyiségváltozásokat jelentettek szívátültetésen átesett betegeknél, ami különösen érdekes szerv. Lehetséges egyfajta placebo-hatás, mivel sok kultúra a szívet nem csupán egy nagy szivattyúnak tekinti, hanem annak a részének, ami minket alkot, a bátorságtól a szeretetre való képességig („kőszíve volt” stb.).

A szív azonban kiválóan alkalmas arra is, hogy megváltoztassa fiziológiánkat. Kamrái peptid hormonokat bocsátanak ki, amelyek a vesékkel együttműködve szabályozzák a test folyadékháztartását, de hatással lehetnek a hipotalamuszra is, befolyásolva „harc vagy menekülés” reakciónkat és hangulatunkat.

„Például az agynak különböző hormonok és jelzőmolekulák hatásának kell kitennie magát” – mondta Taylor. „Ha új szervet kapunk – mondjuk szívátültetést –, a donor szíve 20 százalékkal több pitvari natriuretikus peptidet (ANP) termelhet, vagy érzékenyebb lehet a szervezetünkben már keringő ANP-re, így nyugalmi pulzusunk emelkedik, mert fiziológiánk alkalmazkodik és változik.”

Taylor egy másik példaként a szerotonint említi, amelyet gyakran „boldogságmolekulának” neveznek. A legtöbb ember azt hiszi, hogy ez csak az agyra vonatkozik, de valójában a szerotonin nagy része a bélben termelődik, és szisztémás hatása van az egész testre.

A korai tanulmányok szerint a szervátültetésen átesett emberek mintegy 90 százaléka észlel személyiségváltozást.

Azt lehetne mondani, hogy egyetlen szerv sem sziget, és testünk részei ugyanolyan összekapcsolódnak és egymástól függenek, mint mi magunk. Ezért szinte meglepőbb lenne, ha lehetséges lenne egy szervet kicserélni anélkül, hogy valamilyen változást észlelne a testében és önmagában.

Még sokat kell tanulnunk arról, hogy ezek az önbevalláson alapuló változások mennyire gyökereznek a fiziológiában, vagy hogy bizonyos szervek nagyobb valószínűséggel eredményeznek személyiségváltozást, mint mások. De a szervátültetések számának növekedésével a korai kutatások arra utalnak, hogy a jövőben sokkal több adattal fogunk rendelkezni.

„Ez mindenképpen további kutatást igényel” – mondta Taylor. „A probléma az, hogy ma már olyan sokan tapasztalják ezt a jelenséget, hogy csak most kezdünk elegendő adatot gyűjteni ahhoz, hogy megvizsgálhassuk, de ez mindenképpen létező dolog. A korai tanulmányok szerint körülbelül 90 százaléka szervátültetésen átesett embereknél személyiségváltozást észlelnek.”

Kapcsolódó írásaink