Komoly fejtörést okoznak a világ csillagász-társadalmának azok a felvételek, amelyeket a New Horizons űrszonda küldött a Földre, és már a nyilvánosságra hozásuk óta eltelt néhány nap alatt is több, korábban elfogadott véleményt, megfellebbezhetetlennek tartott tudományos tételt cáfoltak meg.

Csaknem nyolc évtizeden át, egészen pontosan hetvenhat évig úgy tudtuk, és úgy tanultuk az iskolákban, hogy a Plútó bolygó – a kilencedik égitest a Naprendszerben –, a megalapozottnak vélt meggyőződésünktől azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban igyekezett eltéríteni bennünket.
A csillagászok között azonban már akkor sem, távolról sem volt teljes az egyetértés a Plútó törpebolygóvá való visszaminősítésével kapcsolatban. Egy tavalyi konferencián – amelyet a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban tartottak meg – például többen is amellett érveltek, hogy a Plútó igenis bolygó. Owen Gingerich, a Nemzetközi Csillagászati Unió bolygómeghatározási bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a bolygó szavunk jelentése idővel megváltozhat, mert ez egy kulturálisan meghatározott kifejezés. A fogalom ilyen megközelítése alapján pedig szerinte a Plútónak már csak azért is bolygónak kell lennie, mert hetvenhat esztendeig annak tekintettük. Kollégája, Gareth Williams ugyanezen a konferencián azonban továbbra is ahhoz a 2006-os definícióhoz ragaszkodott, amely szerint a Plútót „leminősítették”.
Dimitar Sasselov, a Harvard bolygókutatási programjának vezetője nem nagyon finomkodott kollégáival: az egyik, 2006-ban alkalmazott kritériumról beszélve, amelynek alapján meghatározták, hogy valami bolygónak minősíthető-e vagy sem – vagyis hogy az egyetlen nagyobb égitestnek kell lennie a pályáján, és annak szűkebb környezetében –, egyenesen hülyeségnek nevezte azt. Érvelése szerint nemcsak a Plútó bolygó, de még több, jelenleg más besorolásban nyilvántartott égitest is annak minősíthető.



