Egy 115 millió éves dinoszaurusz-fosszíliában vörösvérsejtekre emlékeztető mikroszkopikus struktúrákat és a vér egyik fontos összetevőjére utaló kémiai nyomokat fedeztek fel kutatók Brazíliában.
A lelet a kréta időszakból származó, húsevő Aratasaurus museunacionali nevű dinoszaurusz csontjából került elő, és a tudósok szerint az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltathatja arra, hogy vérsejtek maradványai is fennmaradhatnak a dinoszaurusz-fosszíliákban.
A körülbelül 3,1 méter hosszú, két lábon járó állat nagyjából négyéves lehetett, amikor elpusztult. Jobb lábának csontjaiban, az egykori vérerek helyén található apró csatornákban számos olyan mikroszkopikus struktúrát azonosítottak, amelyek alakjuk és elhelyezkedésük alapján vörösvérsejtekre hasonlítanak. A kutatók emellett a hem nevű, vastartalmú molekula kémiai nyomait is kimutatták. A hem a hemoglobin fontos alkotóeleme, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításáért felel.
A fosszíliát egy brazíliai gipszbányában, Ceará államban találták meg. A kutatók szerint a csontok megőrződésében szerepet játszhatott, hogy az állat maradványait gyorsan betemette az üledék, és mikroorganizmusokból álló réteg borította be. A mineralizáció, vagyis az ásványi anyagok beépülése segíthetett stabilizálni a mikroszkopikus struktúrákat, mielőtt azok teljesen lebomlottak volna.
A vizsgálat vezetője, Kliti Grice, az ausztrál Curtin Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy nem dinoszauruszvért találtak eredeti állapotában. A fosszíliában megőrződött struktúrák és kémiai nyomok inkább az ősi biológia ásványi és molekuláris lenyomatai. A kutatók kollagénhez kapcsolódó aminosavakat is kimutattak, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljes ősi fehérjék maradtak volna fenn.
A felfedezés nem bizonyítja dinoszaurusz-DNS fennmaradását sem. A DNS és más nagy, összetett biomolekulák megőrződése egészen más feltételeket igényel, mint a kisebb molekulák vagy az ásványosodott sejtszerű struktúrák fennmaradása.
A kutatók eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikálták. A felfedezés új lehetőségeket nyithat a kihalt állatok biológiájának vizsgálatában, ugyanakkor a lelet értelmezése még vitatott: egyes szakértők szerint a mikroszkopikus struktúrák alakja nem felel meg egyértelműen a hüllők és madarak vörösvérsejtjeinek jellegzetességeinek - írja a Reuters.
