Romániában, a Fekete-tenger partján fekvő Konstancában, az ókori Tomis területén rendkívül jó állapotban fennmaradt, mintegy 1800 éves római szarkofágot tártak fel a régészek. A lelet egy fiatal gyermek földi maradványait rejtette, akit játékokkal, ékszerekkel és virágokkal együtt temettek el.
A sír a város északi nekropoliszának területén került elő, egy építkezést megelőző régészeti feltárás során. A szarkofágot ólomkapcsok és habarcs segítségével zárták le, ezért tartalma csaknem két évezreden át érintetlen maradt. A kutatók a teljes sírt a múzeumba szállították, ahol ellenőrzött körülmények között nyitották fel.
A szarkofág belsejében a gyermek csontváza mellett egy meglepően jó állapotban megőrződött fakoporsót, a temetési lepel maradványait és virágfelajánlásokat is találtak. A növényi maradványok között olyan levelek is fennmaradtak, amelyeket kis kötegekbe hajtva helyeztek a sírba. A fakoporsó oldallapjai és fecskefarkú illesztései szintén megőrződtek, ami ritka lehetőséget kínál a római kori famunkák tanulmányozására.
A sír egyik legkülönlegesebb részletét a gyermek mellé helyezett két agyagjáték jelenti. Az egyik egy kerekeken guruló kis ló, a másik pedig kakas alakú csörgő volt. Mindkét tárgyon megmaradtak a festés nyomai, a kakas belsejében pedig apró darabkák találhatók, amelyek rázáskor csörgő hangot adnak. A játékok nemcsak a gyermek mindennapjairól árulkodnak, hanem a római kori temetkezési szokásokba is betekintést engednek.
A gyermeket bronz karkötőkkel és egy két védelmező amulettet, úgynevezett bullát tartalmazó nyaklánccal temették el. A bullák a római gyermekkor jellegzetes ékszerei voltak, amelyeknek a hiedelem szerint az ártó szellemek és a veszélyek ellen kellett védelmet nyújtaniuk. Ezeket hagyományosan szabad születésű fiúk viselték, ám a régészek egyelőre nem tudták megállapítani a gyermek nemét. Ehhez a csontmaradványok további vizsgálatára lesz szükség.
A gyermek pontos életkora sem ismert. A szarkofág mérete alapján kezdetben négy-öt éves gyermekre következtettek, a csörgő jelenléte azonban arra utalhat, hogy az elhunyt ennél fiatalabb volt. A sír gondos kialakítása, a szarkofág minősége és a mellé helyezett tárgyak arra engednek következtetni, hogy a gyermek viszonylag jómódú családból származott.
Tomis a Kr. e. 6. században milétoszi görög telepesek által alapított város volt, amely később a Római Birodalom egyik fontos fekete-tengeri központjává fejlődött. A településen száműzetésben élt Ovidius római költő is, akit Augustus császár Kr. u. 8-ban küldött oda. A most feltárt sír újabb értékes adatokkal szolgálhat az ókori város lakóinak életéről, társadalmi helyzetéről és gyermektemetkezési szokásairól.
A szakemberek a következő időszakban részletesen megvizsgálják a csontmaradványokat, a fakoporsót és a sírmellékleteket. Az elemzések segíthetnek pontosítani a gyermek életkorát, nemét és a temetés időpontját, valamint többet elárulhatnak a családjáról. A különleges leletet a konzerválási munkálatok befejezése után a nagyközönség számára is bemutathatják - írja a heritagedaily.
