A neandervölgyiek lakóhelyeiket a mai emberekéhez hasonló módon rendezhették be: elkülönítették az alvásra és a közösségi tevékenységekre használt területeket, és még a hulladék eltávolítására is figyelhettek – derül ki egy új régészeti kutatásból.
A vizsgálatok középpontjában a Barcelona közelében található Abric Romaní sziklamenedék állt, amelyet a neandervölgyiek mintegy 110 ezer és 40 ezer évvel ezelőtt használtak. A kutatók két tanulmányban elemezték, hogyan rendezték be és használták a menedéket.
Az egyik vizsgálat során a régészek a sziklamenedék déli részén olyan szénmaradványokat találtak, amelyek nem estek egybe az egykori tűzrakó helyekkel. Ez arra utalhat, hogy a neandervölgyiek tudatosan egy kijelölt területre hordták a tűzhelyek kitakarításakor összegyűjtött szenet, így tartva tisztán a lakóterületeiket. Az északi részen ezzel szemben több szénmaradvány került elő, amelyek jellemzően a tűzrakó helyek körül koncentrálódtak.
A másik tanulmány a tűzrakó helyek elrendezését vizsgálta. A kutatók megfigyelték, hogy a menedék hátsó falához közelebb található tűzhelyek általában kisebbek voltak, és környezetükben kevesebb kő- és csontmaradványt találtak. Ezek a területek valószínűleg alvóhelyekként szolgáltak. A menedék központi részén elhelyezkedő nagyobb tűzhelyek ezzel szemben közösségi tevékenységeknek adhattak teret.
A felfedezések arra utalnak, hogy a tűz nem csupán a főzés és a melegedés eszköze volt, hanem a lakótér megszervezésében is fontos szerepet játszott. A neandervölgyiek tudatosan alakíthatták ki a különböző tevékenységek helyszíneit, ami a társas életük összetettségéről is árulkodik.
A kutatók szerint az eredmények tovább erősítik azt a képet, hogy a neandervölgyiek viselkedése és mindennapi életének szervezettsége sokkal közelebb állt a modern emberéhez, mint azt korábban feltételezték - írja az IFLScience.
