Az alexandriai világítótorony már régen nem magasodik a kikötő fölé, képe azonban egy bronz pecsétgyűrűn átvészelte az évszázadokat. A víz alatti lelet egy elsüllyedt palotából került elő, és talán arról is árulkodik, kik intézhették az ókori város ügyeit.
Egy világcsoda elférhet egy gyűrűn is. Alexandria keleti kikötőjének mélyén, az egykori Antirhodosz királyi sziget palotájának maradványai között olyan tárgyra bukkantak a régészek, amelynek jelentőségét a rajta látható apró épület adja: a híres Pharosz, az alexandriai világítótorony.
A felfedezésről az Európai Víz Alatti Régészeti Intézet, az IEASM számolt be. A kutatók 2026. október 7-i közleménye szerint ez az első ismert bronz pecsétgyűrű, amely a tornyot ábrázolja. A kép bizonyos részletei a Kr. u. második századi pénzérmék motívumaira emlékeztetnek. Ez fontos összehasonlítási alap, de önmagában nem jelenti a gyűrű pontos keltezését.
Egy elveszett városrész személyes emléke
Antirhodosz valaha Alexandria királyi negyedéhez tartozott. Ma víz borítja, régészek tárják fel az épületek alapjait és az egykori élet hátramaradt tárgyait. A palotáról az ókori földrajztudós, Sztrabón is írt.
A gyűrű nem egyszerűen dísz lehetett. Pecsételőfelületével viaszba vagy agyagba nyomhatták a tulajdonos jelét. A világítótorony képe így személyes azonosítóként is működhetett, egy nagy kikötőváros könnyen felismerhető jelképe kapcsolódhatott egy ember ügyeihez.
A tulajdonos nevét nem ismerjük. A Live Science által megszólaltatott Margaret Miles művészettörténész szerint akár alexandriai kereskedő is használhatta, aki a híres épülettel jelezte kötődését a városhoz.
Az ásatást vezető Franck Goddio és csapata a lelőhely alapján más lehetőséget is felvetett: a palotában a világítótorony igazgatásával kapcsolatos hivatali tevékenység folyhatott. Ez régészeti értelmezés, a gyűrű viselőjének foglalkozását egyelőre nem bizonyítja.
A torony, amelynek nevét is örökölte a világ
A Pharosz a Kr. e. harmadik században, a Ptolemaioszok uralkodása alatt épült az Alexandria előtti szigeten. A magasságára vonatkozó becslések eltérnek, de száz métert meghaladó építményként tartják számon. A közeledő hajók számára messziről látható tájékozódási pontot jelentett.
Hírneve jóval túljutott Egyiptomon. Bekerült az ókori világ hét csodája közé, ábrázolása pénzeken és más tárgyakon is megjelent. Neve a világítótornyok elnevezésében is tovább él, például a francia phare és az olasz faro szóban.
Az épület pontos külsejét mégsem ismerjük minden részletében. A történeti leírások nem mindig egyértelműek, ráadásul a hosszú évszázadok alatt javítások és átalakítások is történtek. A tornyot ismétlődő földrengések rongálták meg; a középkor végére elveszítette egykori alakját. Helyén a tizenötödik században erőd épült.
A legkisebb részlet is kérdéseket nyit
A gyűrű kopott vésete ezért különösen érdekes. A Live Science beszámolója szerint egyes szakértők az ábrázolás felső részén akár füstöt jelző vonást is elképzelhetőnek tartanak. Ez azonban feltételezés, nem biztosan azonosított részlet.
A lelet értéke nem abban áll, hogy egyetlen mozdulattal megfejti a világítótorony összes titkát. Megmutat valamit abból, hogyan élt az épület képe a város lakóinak mindennapjaiban.
A hajósoknak egykor a biztonságos kikötőt jelezte. Egy ismeretlen embernek személyes pecsétje lehetett. A torony ledőlt, de apró mása megmaradt: a világcsodából valaki mindennapi használati tárgya lett – és éppen ez őrizte meg az emlékét.
