Rendkívüli régészeti lelet került elő Törökország délnyugati részén: a kutatók egy mintegy 1800 éves, görög feliratokkal borított kőemléket fedeztek fel az ókori Kibyra városában.
A mészkőből készült emlékmű különlegessége, hogy egy olyan ókori jósrendszer működését őrzi, amellyel az emberek 56 különböző választ kaphattak a jövőjükkel kapcsolatos kérdéseikre. A leletet 2024-ben találták meg a város egykori agórájának területén, egy később épült kápolna falába beépítve. A rajta olvasható feliratokat egy friss kutatás vizsgálta meg, amelynek eredményei a Gephyra című tudományos folyóiratban jelentek meg. Kibyra az ókorban fontos település volt Kis-Ázsia délnyugati részén.
A jövendőmondásnak ezt a formáját asztragalomanciának nevezték. A módszer során juhok, kecskék vagy borjak bokaízületéből származó apró csontokat használtak, amelyeknek négy különböző oldala volt. Ezekhez az oldalakhoz az 1-es, 3-as, 4-es és 6-os számértéket rendelték. A jóslatot kérő személy öt ilyen csontot dobott el egyszerre, majd az eredményül kapott számkombináció alapján megkereste a kőbe vésett választ. A rendszer összesen 56 lehetséges eredményt tartalmazott, amelyekhez különböző jóslatok tartoztak.
A feliratok azt mutatják, hogy az ókori emberek számos, a mindennapi életüket érintő kérdésben keresték az istenek útmutatását. Arra voltak kíváncsiak például, hogy sikeres lesz-e egy üzleti vállalkozásuk, biztonságban megérkeznek-e egy hosszabb utazás során, felépül-e egy beteg hozzátartozójuk, vagy hogyan alakulnak a pénzügyi ügyeik és a személyes konfliktusaik. Egyes válaszok arra biztatták az érdeklődőket, hogy bátran valósítsák meg terveiket, mások viszont türelemre intettek, óvatosságot javasoltak, vagy egy-egy vállalkozás feladását tanácsolták. A jósrendszer tehát nem kizárólag uralkodók és politikai vezetők számára készült: a hétköznapi emberek is igénybe vehették.
A jóslatok szorosan kapcsolódtak az ókori görög vallás világához. A feliratok több istenséget is megemlítenek, köztük Hermészt, Zeuszt, Athénét, Apollónt és Aszklépioszt. Különösen fontos szerepet kapott Hermész, akit többek között az utazás, a kereskedelem, a haszon és a sorsvetés isteneként tiszteltek. A kutatók szerint ez a kapcsolat jól illeszkedik a jóshely rendeltetéséhez, hiszen a hozzá fordulók gyakran éppen utazással, kereskedelmi ügyekkel vagy a jövő bizonytalanságával kapcsolatos kérdésekre kerestek választ.
Az emlékmű egyik felirata arra is utal, hogy létrehozását egy ismeretlen jótevő finanszírozta. Az adományozó saját vagyonából fedezte a jóshely, Hermész szobra, annak talapzata és a kapcsolódó építészeti elemek költségeit. A kőemlék valószínűleg az agóra valamelyik közösségi területén állt, ahol a város lakói és az oda érkező látogatók könnyen felkereshették. A nyilvános elhelyezés lehetővé tette, hogy az emberek különleges, távoli szentélyek felkeresése nélkül is útmutatást kérjenek.
A most vizsgált lelet egy szélesebb regionális hagyományba illeszkedik. Kis-Ázsia déli és délnyugati részének több ókori városából ismertek hasonló, csontdobással működő jóshelyek. A kutatók más településekről, köztük Kremnából és Termesszoszból származó feliratokkal is összehasonlították a kibyrai szöveget. Bár a jóslatok rendszere közös hagyományra épült, a szövegek megfogalmazása és szerkezete helyenként eltért. A kibyrai emlék különösen értékes, mert a fennmaradt feliratok a lehetséges eredmények teljes rendszerének rekonstruálásához is fontos támpontokat adnak.
A kőemlék fennmaradása részben annak köszönhető, hogy évszázadokkal később egy kápolna falába építették be. Ekkor eredeti rendeltetését már elveszítette, a falazatba kerülve azonban a feliratai is megőrződtek. A régészek számára a felfedezés nemcsak egy különleges jóslási módszer megismerését teszi lehetővé, hanem azt is megmutatja, miként keresték az emberek a bizonyosságot egy olyan korban, amikor a betegségek, az utazások és a megélhetés kimenetele gyakran kiszámíthatatlan volt.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az ókori jóslás nem feltétlenül elszigetelt, titokzatos szertartásokból állt. Egyes formái a városi élet mindennapi részét képezték, és bárki számára elérhetőek lehettek, aki választ keresett a jövőjével kapcsolatos kérdéseire. A kibyrai kőemlék így egyszerre nyújt betekintést az ókori vallási elképzelésekbe, a közösségi életbe és az emberek több mint másfél évezreddel ezelőtti gondolkodásába - írja az Archaeology News.
