A Krím-félszigeten fekvő ókori Cherszonészosz városa újabb lenyűgöző titkot tárt fel a régészek előtt: egy közel 1900 éve eltemetett fiatal lány sírjából olyan tárgyak kerültek elő, amelyek meglepően személyes képet adnak a római kori mindennapokról.
A kutatók nemcsak aranyékszereket találtak, hanem kozmetikai eszközöket, pirosítót és egy parfüm maradványait is, mintha a lány szépségápolási készlete érintetlenül vészelte volna át az évszázadokat.
A sír a Kr. u. 2–3. századra datálható, amikor Cherszonészosz a Fekete-tenger térségének egyik fontos görög–római városa volt. Az előkerült tárgyak alapján a lány valószínűleg jómódú családból származhatott. A régészek különösen az apró aranydíszeket és a kozmetikai edényeket tartják jelentősnek, mert ezek ritkán maradnak fenn ilyen jó állapotban.
A legérdekesebb lelet egy kis tartóedény volt, amelyben vörös színű kozmetikai anyag – feltehetően pirosító vagy arcfesték – nyomait azonosították. Emellett egy illatszeres edényben parfüm maradványait is kimutatták. Az ilyen leletek nemcsak a korabeli divatról árulkodnak, hanem arról is, hogy a szépségápolás és az illatszerek használata fontos szerepet játszott a római kori nők életében.
A felfedezés azért is különleges, mert ritkán találkozni olyan sírral, amely ennyire intim bepillantást enged egy fiatal ember személyes világába. A legtöbb régészeti lelet tárgyakat mutat be, ez a sír azonban szinte egy történetet mesél el: egy lányét, aki ékszereit, kozmetikumait és kedvenc illatát is magával vitte a túlvilágra.
A kutatók szerint az ilyen leletek segítenek jobban megérteni a Fekete-tenger térségének sokszínű kultúráját, ahol görög, római és helyi hagyományok keveredtek. Cherszonészosz már korábban is számos jelentős régészeti felfedezéssel szolgált, de ez a sír különösen emberközeli módon idézi meg az ókor hétköznapjait.
A csaknem két évezredes pirosító és parfüm maradványai arra emlékeztetnek, hogy az emberek vágyai – a szépség, az önkifejezés és az emlékek megőrzése – sokkal időtállóbbak, mint gondolnánk. A fiatal lány neve ugyan nem maradt fenn, de személyes tárgyai révén 1900 év után is megszólítja a modern világot - írja cikkében az Arkeonews.
