Történelem

Új elmélet a piramisépítésről

Belső rámpák és ellensúlyok a rejtély megoldására

A mai napig nem világos, hogyan építették az ókori egyiptomiak kolosszális piramisaikat. Egy spanyol tudós most új elmélettel kavar feltűnést.

Új elmélet a piramisépítésről
A nagy gízai piramis a késő paleolitikumban is épülhetett
Fotó: AFP/NurPhoto/Jakub Porzycki

Alig van olyan téma, amely olyan gyakran képezi az összeesküvés-elméletek tárgyát, mint a piramisok építése. A mai napig továbbra is bizonytalanságok vannak azzal kapcsolatban, hogyan épültek. A spanyol tudós, Vicente Luis Rosell Roig tanulmánya most egy korábban kevéssé kutatott koncepciót javasol.

A piramis belsejében található komplex rámpa- és ellensúlyrendszer megkönnyíthette a nagy kőtömbök szállítását és elhelyezését.

A tanulmány szerint a szerkezeteken belüli üregek különösen relevánsak. A gízai nagy piramisban található híres "Nagy Galéria" például egyfajta belső ferde rámpaként szolgálhatott, amelyen nagy kőtömböket emeltek és szállítottak ellensúlyok segítségével. Ez lényegesen egyszerűbb és hatékonyabb megközelítés, mint egy nagy rámpa építése a falakon kívül.

Roig megközelítését a nemrég felfedezett régészeti leletek és feliratok is alátámasztják. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a piramisok építése elsősorban magasan szervezett szakemberek munkája volt. Sokáig azt feltételezték, hogy az egyiptomiak rabszolgákat használtak kolosszális emlékműveik létrehozásához. Ez az elmélet azonban ma már elavultnak számít, ahogy azt a "Harvard Magazine" egyik cikke is kifejti - írja a fcous.de.

Miért tekinthető elavultnak a külső rámpák elmélete?

A tudósok sokáig ezt az elméletet tartották a legvalószínűbb magyarázatnak, ahogy a "National Geographic" is kifejti: Állítólag több tonnányi kőtömböt húztak felfelé nagy külső rámpákon keresztül. Néhány régészeti lelet, például az ilyen rámpák maradványai kőbányákban, alátámasztja ezt az elképzelést.

A modellnek azonban vannak gyengeségei is: A legnagyobb piramisokhoz hatalmas rámpákra lett volna szükség, amelyek építése hatalmas erőforrásokat emésztett volna fel. Ez egy aligha hatékony megközelítés, ezért a tudósok évek óta alternatív elméleteket vitatnak meg. A "Smithsonian Magazine" egyik cikke a francia építész, Jean-Pierre Houdin elméletéhez fordul: Feltételezi, hogy egy belső rámparendszert használtak, amely spirálisan futott át a piramison.

Mivel a piramisokban ismételten felfedeztek olyan üregeket, mint a "Nagy Galéria", a Vicente Luis Rosell Roig hipotézise is egyre valószínűbbnek tűnik a szakértői körökben.

Kapcsolódó írásaink