Részegen operált, de a betegek imádták

Kezdetben nem volt könnyű sorsa. Korán árva lett, szegénységben nőtt fel, és a fiatal John R. Brinkley orvosnak akart lenni. Mivel azonban az 1885-ben született fiúnak nem volt pénze egy komoly orvosi tanulmányokra, először egy kétes „eklektikus” iskolában tanult.

Végül 1915-ben, 30 éves korában, egy „címgyárban” vásárolt magának orvosi címet. Az Egyesült Államok legtöbb államában ezt a „diplomát” hivatalosan nem ismerték el. Szülőföldjén, Kansasban azonban korlátozottan gyakorolhatta a szakmát.

A szenzáció tökéletesnek tűnt

1917-ben, amikor Brinkley vidéki orvosként dolgozott Milfordban (Kansas), egy ötlete megváltoztatta az életét. Egy nap egy farmer jött a rendelőjébe, és panaszkodott csökkenő termékenységére.

Brinkley tréfából azt javasolta a férfinak, hogy kecskeheréket ültessen be neki, mert a kecske számára a legpotensabb állat volt. Amikor a páciens komolyan vette ezt a tréfás javaslatot, és követelte, hogy az orvos végezze el a műtétet, Brinkley valóban elvégezte. Végül szép summát kapott érte.

Amikor egy évvel később a korábban potenciálisan gyenge beteg felesége gyermeket szült, a szenzáció teljesnek tűnt. A hír villámgyorsan terjedt Amerikában. Brinkley, aki hamarosan 750 dollárt (ma több mint 10 000 dollárt) kért egy beavatkozásért, gyorsan meggazdagodott.

Brinkley 1922-ben könyvben publikálta tudását

Eljárása nem volt teljesen alaptalan: a xenotranszplantáció, azaz állati szövetek átültetésének ötletét akkoriban olyan elismert kutatók is követték, mint a francia Serge Woronoff, aki majomheréket ültetett be emberekbe.

Brinkley 1922-ben könyvben publikálta tudását, és azt is állította, hogy megtalálta a fiatalítás módszerét. Hogy a beszámolt sikerek placebo-hatásnak vagy valódi hormonális hatásoknak köszönhetőek voltak-e, azt soha nem vizsgálták tudományosan.

Egyre több beteg akart tőle kezelést kapni. Amikor 1923-ban Los Angelesben járt, az az ötlete támadt, hogy saját rádióállomást alapít új módszerének népszerűsítésére. Mivel Kaliforniában nem gyakorolhatta a szakmáját, visszatért szülőföldjére, Kansasba. Ott igazi kommunikációs zseninek bizonyult.

Brinkley a legintimebb egészségügyi kérdésekre is válaszolt

KFKB rádióállomása, amely country zene, komédia és „Medical Question Box” című műsorának köszönhetően gyorsan az USA legnépszerűbb rádióállomása lett, nem volt más, mint álcázott értékesítési és reklámcsatorna.

Műsorában a legintimebb egészségügyi kérdésekre válaszolt, és egyúttal ügyesen reklámozta klinikáját. Egy gyógyszerészi hálózat segítségével szabadalmaztatott gyógyszereket is forgalmazott, amelyeket távdiagnózis alapján írt fel. A gyógyszertárak szívesen vettek részt a programban, mert ők is profitáltak belőle.

A zenei műsorok között órákon át beszámolt kezelési módszeréről. Időközben azt állította, hogy az nemcsak potencia problémákra, hanem számos más betegségre is hatékony – influenza, rák, álmatlanság, skizofrénia. Módszere „made in Germany” volt, állította – ez különösen hatékony reklámnak bizonyult az amerikaiak számára.

Később kiterjesztette állítását arra, hogy a beteg nők is meggyógyulnak, ha kecske petefészkét ültet be a saját petefészkükbe. Így tovább bővíthette pácienseinek körét.

Brinkley nagyon gazdag ember lett

Brinkley nem tudta elkerülni a megkereséseket, és az emberek hajlandóak voltak nagy összegeket fizetni a kezelésért. Nagyon gazdag ember lett, vagyonát mai mércével mérve közel 200 millió dollárra becsülték. Vett egy villát, amelynek garázsában tizenkét Cadillac állt.

Hírneve azonban kritikusokat és ellenzőket is vonzott. Morris Fishbein, a „Journal of the American Medical Association” hatalmas befolyással rendelkező szerkesztője, igazi keresztes hadjáratot indított Brinckly ellen, akit sarlatánnak és „a legrosszabb fajta csalónak” nevezett.

És az is kiderült, hogy egyre több ember halt meg a valójában egyszerű műtétei következtében. Legalább 42 esetben ő maga írta alá a halotti anyakönyvi kivonatokat, de az általa okozott halálesetek számát ennél jóval magasabbra becsülik. A halálesetek két oka az volt, hogy Brinkly gyakran ittas állapotban operált, és figyelmen kívül hagyta a higiéniai előírásokat.

Brinkley a mexikói határra költözött

A kansasi orvosi kamara végül visszavonta Brinkley engedélyét, rádióállomását pedig a kormány bezárta. Azonban a nyilvános per, amelyet sikertelenül indított, mártírrá tette őt híveinek szemében.

A mexikói határra költözött, és a helyi kormány engedélyével új rádióállomást nyitott Mexikóban, amely a világ legnagyobb hatótávolságú rádióállomása lett, és jó napokon még Kanadában is hallható volt. Itt folytatta módszerének népszerűsítését. Most már prosztata műtéteket is kínált, és drága, hatástalan injekciókat adott el színezett vízből.

Bár kritikusainak száma, főleg a szakértők és az igazi orvosok körében, folyamatosan nőtt, a egyszerű emberek körében továbbra is nagyon sok támogatója volt. Brinkley ezt a szimpátiát politikai karrierjéhez használta fel. 1930-ban függetlenként indult a kansasi kormányzói posztért.

Programja – ingyenes orvosi ellátás a szegényeknek, nyugdíjak, a gyermekmunka betiltása – sok pontban előrevetítette a későbbi elnök, Franklin D. Roosevelt New Deal programját. Pénzügyileg azonban nem volt megvalósítható.

A világ legjövedelmezőbb sebésze

A hatóságok attól tartottak, hogy megnyeri a választásokat, ezért egy trükköt alkalmaztak, hogy ezt megakadályozzák. Brinkley végül szoros versenyben alulmaradt, bár 50 000 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak, mert a nevét nem pontosan írták le. Győztes ellenfele később bevallotta, hogy e szabály nélkül elvesztette volna a választásokat Brinkley ellen. Egy újabb jelöltség 1934-ben szintén sikertelen volt.

Mivel ellenfele, Fishbein nem hagyta annyiban a dolgot, Brinkley végül 1939-ben rágalmazásért beperelte. Ezzel azonban saját bukását idézte elő. A bíróságon ugyanis be kellett vallania, hogy fiatalító ígéretei hamisak voltak.

Fishbein ügyvédje szerint Brinkley volt a világ legjövedelmezőbb sebésze, mert elég okos volt ahhoz, hogy felismerje az emberi természet gyengeségeit, és elég merész ahhoz, hogy ezzel évente egymillió dollárt keressen. A bíróság is így látta.

Brinkleyt sarlatánnak bélyegezték

Brinkleyt jogilag sarlatánnak bélyegezték, majd kártérítési perek áradata zúdult rá. Az amerikai kormány nyomására Mexikó bezárta a csatornáját, és Brinkley csődbe ment. 1942-ben teljesen elszegényedve halt meg, miközben adócsalás miatt eljárás folyt ellene.

Orvosi bűncselekményeiért azonban soha nem állították bíróság elé. Ma már furcsának tűnik a tevékenysége, de akkoriban sokan hittek benne, és sok pénzt fizettek érte. Néhányan pedig az életükkel fizettek a hitükért - írja a focus.de.