A múlt hónapban Kínában megrendezett Humanoid Robot Világjátékokon a robotok ugráltak, bokszoltak és táncoltak. Néhány fürge lábú gép 100 méteren már gyorsabban futott, mint Usain Bolt. A nézők egyszerre éljenezték a gépek rohamosan fejlődő képességeit, és nevettek a mémmé vált botlásaikon.
Két nappal a játékok befejezése után a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) hivatalos lapja azonban már levonta a saját következtetéseit a látottakból. A PLA Daily egyenesen felszólította a kutatókat: gyorsítsák fel a legmodernebb technológiák átadását a laboratóriumokból a robot „harcosok” katonai kiképzőtereire.
A Reuters több mint 100 kínai katonai beszerzési értesítést, tudományos tanulmányt, szabadalmat, hivatalos kiadványt, kormányzati nyilvántartást és védelmi ipari anyagot vizsgáló oknyomozása szerint a kínai védelmi rendszer valóban drasztikusan felgyorsította a humanoidok katonai felhasználásával kapcsolatos kutatásokat és a háborús bevetésük megtervezését. A korábban nem nyilvános feljegyzések szerint a katonai intézmények a humanoidokat már kifejezetten harctéri követelményeknek megfelelően tesztelik, folyamatosan technológiákat keresnek a kiképzésükhöz, és azt tanulmányozzák, hogyan működhetnének együtt az emberi csapatokkal. A munka 2025-ben és 2026-ban soha nem látott lendületet vett, elsősorban a robotok érzékelésére, mozgáskoordinációjára és a mesterséges intelligenciát tápláló kiképzési adatokra összpontosítva.
A BofA Global Research adatai szerint 2025-ben a globálisan legyártott humanoid robotok mintegy 95 százalékát kínai gyártók adták. Ez a gigantikus kereskedelmi dominancia korlátlan hozzáférést biztosít a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg számára a robbanásszerűen bővülő iparághoz, miközben gőzerővel fejlesztheti a saját, dedikált katonai alkalmazásait is.
Kína robotikai védelmi kutatása rávilágít arra, hogy milyen elképesztő gyorsasággal fejlődnek a katonai technológiák világszerte. Az orosz–ukrán háborúban a mesterséges intelligenciát használó navigációt és célzást végző félautonóm drónok már teljesen átalakították a felderítést és a támadást, miközben lánctalpas és kerekes robotok szállítanak ellátmányt és gyűjtenek be sebesülteket a frontvonalon. (A Reuters korábban már dokumentálta, hogyan próbálja a kínai hadsereg beépíteni az Európa második világháború óta legvéresebb konfliktusából levont tanulságokat).
Ez a fejlődés világszerte felkelti a hadseregek érdeklődését az autonóm rendszerek iránt. „A robotok kifejlesztésének egyik legmeggyőzőbb oka pontosan az, hogy olyan helyekre küldhessük be őket, ahová nem akarjuk, hogy emberek menjenek” – mondta Dennis Hong, a UCLA (Kaliforniai Egyetem) gépész- és repülőgépmérnöki professzora. „Ha egy robot elvesztése azt jelenti, hogy megmenthető egy emberi élet, akkor a robot teljesen feláldozhatóvá válik.”
A kínai védelmi minisztérium és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg legfontosabb kutatóintézete, a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem (NUDT) nem reagált a humanoid robotok katonai alkalmazásaival kapcsolatos megkeresésekre. A Reuters ugyanakkor egyelőre nem talált bizonyítékot arra, hogy Kína már ténylegesen be is vetett volna felfegyverzett humanoidot egy működőképes katonai egységgel. „A robotok jelenleg még túlságosan energiaigényesek és megbízhatatlanok a szigorúan ellenőrzött bemutatótermeken kívül” – mutatott rá Aaron Johnson, a Carnegie Mellon Egyetem gépészmérnöki professzora. Egy valódi csatatéri környezet ugyanis számtalan olyan váratlan változót vet fel, amely kiszámíthatatlan módon teszi próbára a robotok képességeit.
Városi rohamcsapatok
Kínának mindenesetre már megvan a pontos elképzelése a humanoid robotok városi hadviselésben való alkalmazásáról. A tervek szerint hat „harci robotot” – humanoidokat, robotkutyákat vagy pilóta nélküli járműveket – osztanának be két rohamosztagos csapat mellé. A szárazföldi emberi csapatokkal szorosan együttműködve a robotok dolga lenne, hogy emeletről emeletre és szobáról szobára megtisztítsanak egy ellenség által elfoglalt épületet.
Ezt a konkrét forgatókönyvet a NUDT hsziani tesztközpontjának kutatói vázolták fel egy 2025 augusztusában megjelent tanulmányban. A tanulmány egy olyan városi rohamosztagot modellezett, amely a szerzők előrejelzése szerint öt-tíz éven belül elérhetővé váló technológiákkal van felszerelve. A dokumentum ugyanakkor nem határozta meg a robotok harci szabályait, a fegyvereiket, sem azt, hogy miként kezelnék a civilekkel való esetleges találkozásokat.
Az egyensúly, az érzékelés és az állóképesség folyamatos javulása rendkívül hasznossá teheti a humanoidokat az olyan nehezen járható helyeken, mint a törmelékes épületek, a szűk alagutak vagy a hajók belső terei – mondta Juo-Min Chou, a tajvani Nemzetvédelmi és Biztonsági Kutatóintézet kutatója. „Két kezük és két lábuk elméletileg tökéletesen kombinálhatná a mobilitást, a mászást és a fizikai manipulációt” – mondta. Az egyszerűbb felderítő vagy logisztikai küldetésekhez azonban a négylábú, lánctalpas vagy kerekes robotok általában még mindig sokkal olcsóbbak, és könnyebben telepíthetők nagy mennyiségben – tette hozzá a szakértő.
A kínai katonai szaklapok mindenesetre a humanoidok szerepkörének drasztikus bővülését vetítik előre. A PLA Daily egyik 2025. júliusi cikke szerint a humanoidok bevetése végül a „puszta harctámogatástól az elsődleges harci cselekmények felé” fejlődhet, és a szerzők már azt tárgyalták, hogyan lehetne a robotokat felhatalmazni arra, hogy önállóan tüzet nyissanak egy élő, ember által kijelölt célpontra. Decemberben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntér-parancsnoksága még egy mesterséges intelligencia által generált montázst is közzétett, amelyen az látható, amint katonai robotok – köztük fegyveres humanoidok és négylábú robotkutyák – egy hipotetikus jövőbeli konfliktusban áttörik Tajvan védelmi vonalait.
Persze Kína nincs egyedül a humanoidok harctéri felhasználási lehetőségeinek kutatásával. Tavaly az amerikai hadsereg is pályázatot hirdetett „militarizált humanoid képességek” fejlesztésére, amelyek idővel a hús-vér katonák mellett dolgozhatnának. A hadsereg szerint a lehetséges szerepkörök közé tartozik a felderítés, a biztonság, az akadályok elhárítása, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos műveletek, valamint a városi terepen végrehajtott támadó és védekező küldetések. Idén akár 10 döntős cég is tesztelheti a rendszereit amerikai katonai szakértők bevonásával, a legjobb fejlesztésekre pedig 1,25 millió dollár áll rendelkezésre.
Az amerikai robotikai ipar azonban ma már messze lemarad Kína mögött a két- és négylábú gépek tömeggyártásában. A Reuters a múlt hónapban arról számolt be, hogy a kínai Unitree – amely ma a világ egyik vezető humanoid és robotkutya-gyártója – az eladási listákat vezető robotkutyáit paradox módon éppen az amerikai hadsereg által finanszírozott korábbi innovációkra alapozza. A Pentagon és az amerikai hadsereg nem kommentálta ezeket az értesüléseket.
Beszivárgás az ellenséges vonalak mögé
A humanoid robotok katonai alkalmazásai iránti kínai érdeklődés 2024-ben kezdett igazán felpörögni. Abban az évben a NUDT és a Kínai Hadtudományi Akadémia egy közös védelmi technológiai fórumot szervezett, amelynek egyik ülésszaka kifejezetten a humanoid rendszerek katonai alkalmazásairól szólt – derül ki a NUDT weboldaláról (bár a Reuters kérdéseire egyik intézmény sem válaszolt).
Egy évvel később a NUDT már egyértelműen harctéri eszközként határozta meg a humanoid robotokat. Egy 2025 júniusában megrendezett egyetemi versenyükön például „az ellenséges vonalak mögé való beszivárgást” szimulálták, ahol a robotoknak önállóan be kellett hatolniuk egy területre, fel kellett térképezniük azt, és azonosítaniuk kellett a kijelölt célpontokat. Egy másik katonai szervezet közben olyan forgatókönyvet modellezett, amelyben a robotok végeznének személyazonosság-ellenőrzést, fegyelmi ellenőrzést és biztonsági járőrözést a katonai bázisokon. A katonai kutatóegyetem a versenyeket részben egyfajta tesztpályának nevezte annak érdekében, hogy a humanoidok végül „kivonulhassanak a csatatérre”.
Az ezen időszakból származó beszerzési nyilvántartások szintén ezt a végcélt tükrözik. 2025 májusában a PLA tendert írt ki egy humanoid robot beszerzésére, amely magában foglalta a telepítést és a műszaki képzést is. Négy hónappal később egy beszerzési értesítő – amely kapcsolattartási címként egy NUDT e-mail-címet adott meg – egy „megtestesült humanoid robot intelligens érzékelő és ügyes operációs rendszerét” kereste. A nyilvántartások kevés konkrétumot tartalmaztak, így a Reuters nem tudta megállapítani, hogy a tendereket végül teljesítették-e, és ha igen, mely cégek nyertek, vagy pontosan milyen robotmodelleket szállítottak le a hadseregnek. Idén júniusban a hadsereg egy másik katonai beszerzési dokumentum szerint mintegy 300 ezer dollárt költségvetett egy olyan rendszerre, amely kamerák, radarok és mozgásérzékelők adatait gyűjti és címkézi fel humanoidok számára (beleértve a bejárható terepviszonyokkal kapcsolatos információkat is). Ezek a specifikációk jól mutatják, hogy a kínai katonai érdeklődés ma már a puszta robotestektől az érzékelési, manipulációs és szoftveres képzési rendszerek felé tolódik el, amelyeket a védelmi szakértők elengedhetetlennek tartanak ahhoz, hogy a humanoidok valaha is túllépjenek az ellenőrzött bemutatók szintjén.
Távirányítás a mesterséges intelligencia helyett
2026-ra a humanoidok fejlesztése a katonai akadémiák falain túllépve megjelent Kína klasszikus védelmi iparában is. Erre jó példa a Norinco, egy állami tulajdonú védelmi konglomerátum által gyártott Fuxi robot. Az augusztusban közzétett vállalati anyagok a teljes méretű humanoidot úgy írták le, mint ami tökéletesen alkalmas őrszolgálatra, minden időjárási körülmények között végrehajtható felderítésre, intelligens járőrözésre és a legveszélyesebb emberi feladatok átvételére. A vállalat szerint a Fuxi ráadásul párosítható a Norinco teleoperációs (távirányító) rendszerével is, amely lehetővé teszi, hogy egy emberi operátor távolról, biztonságból irányítsa a humanoidot. Azzal, hogy mentesítik a robotot az önálló, autonóm döntéshozatal terhe alól, a fejlesztők áthidalják azt a problémát, amit sok robotikai szakértő ma a humanoidok legnagyobb kihívásának tart. A Norinco nem válaszolt a technológiával kapcsolatos sajtómegkeresésre.
Malcolm Davis, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) vezető elemzője elmondta, hogy jelenleg még nem tartja praktikus harctéri rendszernek a humanoid robotokat. „De öt-tíz év múlva” – tette hozzá – „nagyon is azok lehetnek.”
Még ha ma még csak távirányítással is működnek, az autonóm bevetésre tervezett humanoid rendszereknek végül komoly etikai dilemmákkal is meg kell küzdeniük. A háborús jogrendszer megköveteli a fegyveres erőktől, hogy különbséget tegyenek a harcoló alakulatok és a civilek között, és tartózkodjanak a sebesült vagy megadó katonák megtámadásától. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága már korábban is figyelmeztetett arra, hogy az autonóm fegyverek valószínűleg képtelenek lesznek megbízhatóan értelmezni a megadás jeleit, mivel az ilyen jellegű emberi ítéletek szorosan függnek a kontextustól, a magatartástól és a mögöttes szándéktól.
Az amerikai hadsereg jelenlegi szabályozása például szigorúan előírja, hogy az autonóm fegyvereket alapos jogi felülvizsgálatnak és valósághű tesztelésnek kell alávetni, valamint hogy a parancsnokoknak és az emberi operátoroknak minden esetben megfelelő, felülbírálható mérlegelési jogkört kell gyakorolniuk a halálos erőszak alkalmazásáról. Kína védelmi minisztériuma idén márciusban szintén kijelentette, hogy a mesterséges intelligenciával vezérelt fegyvereknek végső soron emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk. Ezek a nemzetközi aggályok azonban egyáltalán nem akadályozták meg Kínát abban, hogy a végletekig feltárja a humanoidok katonai felhasználását – írta a Reuters.
Vang Jonghua, a Kínai Hadtudományi Akadémia kutatója egy novemberi szakmai kommentárjában elismerte, hogy a humanoidok még mindig számos megoldatlan problémával küzdenek a mozgás, az érzékelés és az intelligencia terén. Ahhoz, hogy a humanoidok valóban elterjedt katonai rendszerekké váljanak, hatalmas technikai áttörésekre, drasztikusan alacsonyabb gyártási költségekre és ipari méretű tömegtermelésre lenne szükség. „Ha azonban ezek a feltételek egyszer teljesülnek” – írta Vang – „a humanoid robotok egyszerűen elözönlik majd a csatateret.”
