Még a szakemberek is nehezen találnak magyarázatot arra, hogy míg a férfi kalapácsvetésben megdönthetetlen a harmincéves világcsúcs, addig a lengyel Anita Wlodarczyk nyolc napon belül kétszer is megjavította a nők világrekordját.
Anita Wlodarczyk egy hónapon belül kétszer javította meg a női kalapácsvetés világcsúcsát (Fotó: Reuters/Phil Noble)
A tények, pontosabban a világklasszisok lebukásai is jelzik, hogy a kalapácsvetés igen doppingérzékeny versenyszám. Az egyre szigorúbb ellenőrzések hatására a férfiak eredményei elkezdtek visszaesni. A szovjet Jurij Szedih 1986-ben elért 86,74 méteres világcsúcsát az elmúlt évtizedben meg sem tudták közelíteni. S míg például az 1988-as és 1992-es olimpián még a bronzéremhez is 81 méteren felüli eredmény kellett, négy éve Londonban már csak Pars Krisztián dobta túl a nyolcvanat (80,59) a döntőben, az idei riói játékon pedig 78,68 méterrel is győzni tudott a tádzsik Dilisod Nazarov. A címvédő Pars 75,28-cal hetedik lett.
A hatékonyabb ellenőrzések ellenére viszont a nők egyre távolabb vetik a kalapácsot, különösen a lengyel Anita Wlodarczyk emelkedik ki „méterekkel” az élmezőnyből. A lengyel világbajnok tizenegy év alatt több mint húsz métert fejlődött: 2005-ben 60,51 métert ért el, 2008-ban dobta túl a hetven métert, egy éve pedig, első nőként a világon, nyolcvan fölé vetette a kalapácsot, 81,08 méterre javítva a világcsúcsot.
A 178 centi magas, százkilós atlétanőt az esélyesség terhe nem nyomta agyon – mint honfitársát, Pawel Fajdeket, aki a selejtezőben kiesett – Rióban, s 82,29 méteres világrekorddal lett aranyérmes. A hét végén pedig Varsóban 82,98-ra javította a csúcsát.
Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatója szerint a férfi és a női versenyszám fejlődése közti ellentmondásra magyarázat lehet, hogy míg a férfi kalapácsvetés 1900 óta szerepel az olimpiák programjában, a női csak 1997-től lett világbajnoki szám.
„Harminc évvel ezelőtt, amikor Szedih 86 méter fölé dobta a kalapácsot, még más időket éltünk – magyarázta Spiriev Attila. – A riói gyengébb eredményeket pedig befolyásolta, hogy a címvédő Pars Krisztián felkészülését sérülés akadályozta. Ez meg is látszott az eredményén. Ráadásul az egész idényben kiemelkedően szereplő lengyel világbajnok Pawel Fajdek, ugyanúgy mint négy éve Londonban, most a selejtezőben kiesett. Kettejük párharcával sokkal színvonalasabb lehetett volna a férfi döntő Rióban.”
A szakmai igazgató szerint a női kalapácsvetés nagyon fiatal versenyszám, ezért várható volt, hogy a világcsúcs jelentősen fejlődni fog. Ezt felgyorsította, hogy kitűnt a mezőnyből egy extraklasszis, Anita Wlodarczyk, aki öt és fél méteres előnnyel lett olimpiai bajnok a kínai Csang Ven-hsziu előtt, és a nők közül egyedül ő dobta túl háromszor a nyolcvan métert. „A lengyel dobónő teljesítményére ugyan nehéz jelzőt találni, de ha figyelembe vesszük, hogy a junior világbajnok Halász Bence 82,64 métert dobott hatkilós kalapáccsal, akkor Wlodarczyk négykilós szerrel elért hasonló eredménye nem is annyira extra teljesítmény.”
Mindenesetre előfordulhat, hogy a 82,98 méteres női rekord is olyan hosszú életű lesz, mint Szedih világcsúcsa – ha hitelesítik. A magyar dobók egyelőre nem fenyegetik a rekordot, Orbán Éva hároméves országos csúcsa majdnem tíz méterrel kevesebb, 73,44 méter.
