A hét végén Fucsovics Márton megnyerte a genfi salakpályás ATP-tornát, s ma negyvenötödik lesz az új világranglistán. A már Párizsba, a Roland Garrosra tartó éljátékost út közben, az autópályán értük utol telefonon.
– Hova helyezi karrierjében a mostani sikert?
– Egyértelműen ez a legnagyobb diadalom, hiszen korábban még soha nem nyertem ATP-versenyt. Ráadásul ez történelmi siker is, hiszen Taróczy Balázs után én vagyok az első magyar, akinek ez sikerült.
– Az ősszel salakon nyerte meg az oroszok elleni David Kupa-mérkőzést, most is salakon nyert. Ez a kedvenc borítása?
– Nem, sőt salakon valahogy eddig ritkábban jöttek össze az eredmények. Kemény pályán jobb voltam, inkább kijött a tudásom. Már Rómában is elég jól ment a játék salakon, s ezért bíztam abban, hogy Genfben is sikerülhet jól szerepelnem. Örülök, hogy így lett, de továbbra is a kemény pálya az igazi közegem.
– Április elején az edzője, Sávolt Attila azt mondta, hogy ön már teljesítette az idei célkitűzés felét. Most hol tart?
– Szerencsére még nincs vége az idénynek, s az alapvető célkitűzés az volt, hogy megerősítsem a helyemet a világranglista első száz helyezettje között. Már a merészebb álmaim között szerepelt a legjobb ötvenbe kerülés is, s úgy tűnik, ez most sikerült. Remélem, nem ez a végállomás. Visszatérve arra, amit Sávolt Attila mondott, megyünk előre, soha nem adom fel, még mindig egyre jobb és jobb szeretnék lenni.
– Mit jelentett az az edzői értékelés, hogy a salakidény elején sem a játékával volt gond, hanem a fejével?
– Én is ezt mondtam, mert a játékban minden összejött, de valahogy fejben nem voltam a legjobb. Éreztem is a nyomást. Az otthoni ATP-verseny számomra is nagy csalódás volt. Tudtam, hogy a szurkolók azért jöttek ki, hogy magyar sikereknek örüljenek, ehhez képest én már idő előtt búcsúzni kényszerültem. Nekem, bárhol is legyek a világon, ha a nézőtéren meglátok egy magyar zászlót, vagy meghallok egy buzdító magyar hangot, az hihetetlenül sokat jelent.
– Melyik skalpot tartja a legértékesebbnek a genfi sikerek közül?
– Egyértelműen a svájci Stanislas Wawrinka legyőzését, de a Ramos ellen, az első fordulóban aratott győzelmemet is sokra tartom.
– Mit jelent a mostani győzelem a Roland Garros előtt, ahol Vasek Pospisil lesz az első ellenfele?
– Azt gondolom, hogy jó úton vagyunk, s azt is mondhatom, hogy jó formában várom a tornát. Igyekszünk felkészülni Pospisil játékából, aki szintén nagyszerű játékos, kemény ellenfél lesz. Napról napra, ellenfélről ellenfélre szeretnék előrejutni. Az, hogy ez mire lesz elég, nincs ember, aki megmondja egy ilyen Grand Slam-torna előtt.
Majdnem harmincmillió forintot érő diadal
A nyolc éve üstökösként feltűnt nyíregyházi Fucsovics Márton, sok nehézséggel megküzdve, 26 éves korában megnyerte pályafutása első ATP-trófeáját. A 2010-ben a juniorok mezőnyében wimbledoni bajnok három éve mély hullámvölgybe került, visszaesett a 214. helyre a világranglistán, de edzője, Sávolt Attila segítségével tavaly már bekerült az első százba. A melbourne-i Grand Slam-tornán három győzelem után bejutott a nyolcaddöntőbe. Remekül sikerült a felkészülése a salakpályás Roland Garrosra , s a múlt heti genfi tornán legyőzte a háromszoros GS-győztes svájci Wawrinkát, majd az elődöntőben az amerikai Johnsont. A döntőben az ellenfele a német Peter Gojowczyk, akinek nagyon simán visszavágott a US Open selejtezőjében három évvel ezelőtt elszenvedett verségért. Fucsovics fölényét jól jelzi, hogy a finálé csupán 1 óra 7 percig tartott, s mindössze két-két játszmát veszített el. Győzelméért 89 ezer eurót (27,9 millió forint) kapott, s 250 világranglistapontot gyűjtött. (SM)
