Az izlandi futball tele van remek családi történetekkel. A külföldi futballról szóló kvízekben legfeljebb közepes erősségű kérdésre lenne helyes válasz, hogy Arnor és Eidur Gudjohnsen az európai futballtörténelem egyetlen olyan apa-fiú párja, ahol az újonc fiú az apa helyére állt be országuk válogatottjába.
Itt az újabb különlegesség: az egykori pénzügyminiszter, az első izlandi profi játékos, Albert Gudmundsson famíliája. Az 1923-ban született, hetven évet élt játékos története önmagában mesés. Otthon a Valur csatára volt. 1944-ben Skóciába, a Skerry’s College-ba ment közgazdaságtant tanulni, de közben amatőrként leigazolt a Rangersbe. Ott nem került be az első csapatba, de aztán átment a londoni Arsenalhoz, ahol, még mindig amatőrként, két bajnokin is szerepelt 1946-ban. Az egyesület szívesen kötött volna vele profi szerződést, de Gudmundsson nem kapott munkavállalási engedélyt. Kapóra jött, hogy a Racing Paris, amely ellen játszott, érdeklődik iránta. Át is költözött Franciaországba, de nem a fővárosba, hanem Nancyba, ahol aztán profi szerződést kötött, minden idők első profi izlandi játékosaként. Góljaival az élvonal törpéi közé tartozó Nancyt bevitte a kupaelődöntőbe. Aztán 1948 nyarán újabb országba költözött, az AC Milan játékosa lett. Eleinte rendszeresen játszott a csapatban, ám a Lazio ellen súlyos térdsérülést szenvedett. A Milan orvosa nem akarta engedni az operációt, a rivális Interé, akit Gudmundsson ugyancsak felkeresett, mindenképpen javasolta. A csatár neki hitt, ezért, más megoldás nem lévén, felbontotta a piros-feketékkel kötött szerződését, és kés alá feküdt. A beavatkozás sikerült, az akkor 25 éves csatár még öt évet játszott a francia élvonalban, a Racing Paris-ban és az OGC Nice-ben. Visszavonulása után Franciaországból importált női ruhaneművel kereskedett, majd kiterjesztette az üzletet más termékekre is. Majd 1968-tól öt éven át vezette az izlandi labdarúgó-szövetséget, 1962 és 1989 között ő volt Franciaország konzulja Izlandon, 1974-ben választották be először az izlandi parlamentbe, amelynek tizenöt éven át volt a tagja. Később, 1983-tól pénzügyminiszterként, 1985-től ipari miniszterként dolgozott, majd hazája nagykövete lett Franciaországban, 1994-es halála után szobrot emeltek a tiszteletére az izlandi labdarúgó-szövetség székháza előtt.
A fia, Ingi Björn Albertsson maga is válogatott csatár volt, csupán egyetlen játékos szerzett nála több gólt az izlandi élvonal történetében. Ma, 65 évesen az izlandi parlament képviselője. A lánya, Kristbjörg Ingadóttir az izlandi női válogatott tagja volt, a veje, Gudmundur Benediktsson férfi válogatott, egykori belgiumi profi. Kristbjörg és Gudmundur gyermeke, a 20 éves és a dédapja után nevet kapó Albert Gudmundsson a PSV profi játékosa. Nemrég bemutatkozott az izlandi válogatottban – amelyben mind a négy generáció tagjai szereztek gólt.
