Hatvan éve, április másodikán Európa tizenöt vezető klubjának képviselői Párizsban határoztak arról, hogy kupasorozatot írnak ki a kontinens bajnokcsapatai részére. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elfogadta a klubvezetők javaslatát, s már 1955 őszén elindította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK), amelyet 1992 óta – más rendszerben – Bajnokok Ligája névvel bonyolítanak le.
Puskás Ferenc a Real Madrid csapatával ért a csúcsra (Forras: Wikipedia)
A BEK a brit sajtó önteltsége miatt született meg, s a magyaroknak is közük volt hozzá. Az angol bajnok Wolverhampton Wanderers (Wolves) 1954. december 13-án a Molineux-stadionban barátságos meccsen 3–2-re legyőzte a Budapesti Honvéd gárdáját, amely a legendás magyar Aranycsapatra épült. Ezek után a győztes Wolves szakvezetője, Stan Cullis a világ legjobbjának nevezte együttesét, s ezt a brit lapok rögvest világgá is kürtölték. Az újságírók az angolok büszkeségét akarták helyrebillenteni azután, hogy korábban Anglia Wembley-ben 6–3-ra, majd a budapesti visszavágón 7–1-re kikapott a magyar válogatottól.
Gabriel Hanot-t, a francia L’ Equipe főszerkesztőjét bosszantotta az angol öndicséret, s a Wolves világelsőségét hirdető Daily Mail cikkére válaszul 1954. december 16-án közzétette: a szerkesztőség Európa-kupa néven a kontinens bajnokcsapatai részére nemzetközi kupa kiírását javasolja.
Ilyen gyorsan futballban még nem valósítottak meg ötletet, mert 1955. április 2-án Párizsban, Európa tizenöt vezető klubjának részvételével tartott ülésen elfogadták Gabriel Hanot tervezetét, és úgy döntöttek, hogy a nemzetközi elismerés érdekében azt az európai szövetség, az UEFA hatáskörébe utalják. Az UEFA elfogadta a párizsi tanácskozás koncepcióját, s 1955 őszén útjára indította a Bajnokcsapatok Európa-kupája sorozatot.Az első tornára 16 csapatot hívtak meg, s 1955. szeptember 4-én a portugál Sporting és a jugoszláv Partizan Beograd lisszaboni mérkőzésével (3–3) elkezdődött a Bajnokcsapatok Európa-kupája immár hat évtizedes sikersorozata.
Az első öt kiírásban a Real Madrid győzött. Legemlékezetesebb döntőjét 135 ezer néző előtt 1960-ban, a glasgow-i Hampden Parkban vívta, ahol Puskás Ferenc négy és Di Stéfano három góljával 7–3-ra kiütötte az Eintracht Frankfurtot. A Real-korszak után a Benfica duplázott, majd milánói sikerek következtek (Milan, Internazionale). Mesterhármast ért el a holland Ajax Amsterdam 1971-73 között, majd a német Bayern München egymás után négyszer győzött. Az angol csapatok (Liverpool, Nottingham Forest, Aston Willa) 1977-84 között hétszer nyertek BEK-et.
A kupasorozat legtragikusabb eseménye 1985. május 29-én a brüsszeli Heysel-stadionban történt: a liverpooli szurkolók botrányos viselkedése miatt harminckilenc ember meghalt a Juventus elleni döntő előtt. A sebesültek száma száz volt. Rémálomba illő jeleneteket láthattak egyenes adásban a tévénézők. Az UEFA, hogy példát statuáljon, „határozatlan időre” eltiltotta a brit csapatokat a nemzetközi kupaszerepléstől. Hat év telt el úgy, hogy Angliát egyetlen csapat sem képviselte a legrangosabb európai klubtornán.
Az UEFA 1992-ben változtatott a kiíráson, a bajnokcsapatok mellett egy-egy erősebb bajnokságból két-három együttes is indulhat a Bajnokok Ligájában. Hat évtized alatt a statisztikák megannyi rekordot tartanak számon az elit tornáról. A Real Madrid a legeredményesebb szereplője a BEK, majd BL néven futó sorozatnak. A spanyolok eddig tízszer győztek, és tizenhárom döntőbeli részvételük csúcsteljesítmény a maga nemében.
A kupasorozatban a walesi középpályás, Ryan Giggs (Manchester United) 151 szerepléssel, míg González Blanco Raul (Real Madrid) 71 góllal vezeti a listát. Az első mesterhármast Palotás Péter (Bp. Vörös Lobogó) szerezte, 1955. szeptember 7-én az Anderlecht ellen (a magyar csapat 6-3-ra nyert). A leggyorsabb tripla Bafétimbi Gomisé, a lyoni hét perc alatt lőtt hármat a Dinamo Zagreb ellen. Ryan Giggs a legidősebb góllövője a sorozatnak (37 éves és 289 napos volt, amikor betalált a Benfica kapujába), a legfiatalabb Pter Ofori-Quaye, az Olimpiakosz játékosa, aki 17 évesen és 194 naposan szerzett gólt a Rosenborg ellen.
A legtöbb serleget Francisco Gento nyerte: hatot a Real Madriddal. Amint írtuk, az 1960-as döntőben Puskás Ferenc négy gól szerzett, s ennyit azóta sem lőtt senki fináléban. Amióta BL-nek hívják a tornát, egyetlen klub sem volt képes duplázni. A 2013–14-es kiírásban a portugál Cristiano Ronaldo tizenhét góllal lett a sorozat aranycipőse: a BL történetében ennyi gólt senki más nem rúgott egy idényben.
A BEK, majd BL eddigi kiírása során 14 spanyol, 13 brit, 12 olasz, hét német, hat holland, négy portugál és egy-egy román, jugoszláv, francia diadal született, kilenc nemzet csapatai osztoztak az elsőségen. Magyar klub nincs közöttük, de négy honfitársunk (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán és Kű Lajos) szerepelt a döntőben, ám nyernie csak Puskásnak sikerült a Real Madriddal.
A sorozat, amelyet egykor Gabriel Hanot megálmodott, ma már hatalmas üzlet is lett. A 2013–14-es idény után a 32 főtáblás klub között 904 millió eurót osztott szét az UEFA. A kupagyőztes Real Madrid 57,4 millió eurót kasszírozott. Jövedelmező vállalkozás hát a Bajnokok Ligája – elsősorban mindig a győztes klub számára.
